Századok – 1933
Történeti irodalom - Maggiorotti Leone Andrea–Banfi Florio: La fortezza di Giavarino in Ungheria ed i suoi architetti militari italiani spezialmente Pietro Ferabosco. Ism.: Gyalókay Jenő 79
80 törtéket! irodalom. mester kezéből származott képén még látható a félkörű és négyszögletű tornyokkal oldalozott körfal egy része, amely a székesegyházat s a körülötte levő épületeket övezte valamikor. Természetes, hogy amidőn a mohácsi vész s az ország kettészakadása után, a törökök várható újabb előretörése mindegyre jobban fenyegette Magyarországot, az elavult középkori váraknak az akkor már erősen terjedő olasz bástyarendszer szerint való átalakítása vagy újjáépítése nem volt többé elhalaszható. Mivel pedig ezt az új rendszert európaszerte olasz katonai építészek honosították meg, Győr várának újjáépítése is reájuk hárult. Ezt az építkezést már 1529-ben elrendelte I. Ferdinánd király, de a nyomorúságos pénzügyi helyzet miatt csak 1554 táján indulhatott meg a munka. Azonban már jóval előbb, 1547-ben ott járt Salm Miklós parancsára Francesco di Spazio hírneves olasz várépítő, majd Pier Antonio Tarducci is, hogy szemügyre vegye az ócska várat s javaslatot tegyen átépítésére. De a nagy munka voltaképeni megindítója Pallavicini Sforza inarchese volt. Ö két tervet mutatott be a királynak. Az egyik szerint nem csupán a régi (középkori) várat, hanem az egész várost is, falazott bástyás gát övezné. A másik szerint csak a régi várfalak helyére kerülne ilyen állandó jellegű gát ; a tulajdonképeni várost pedig csak szabálytalan alakú s a környező folyóvizekhez igazodó, rőzsefonattal erősített földgát venné körül. A király az előbbi tervet fogadta el s részletes kidolgozásával korának egyik legkiválóbb katonai építészét, Pietro Feraboscot bízta meg. Ferabosco azt ajánlotta, hogy az új vár, amely a középkori erődítményen kívül a várost is körülfogja, szabálytalan ötszög alakjában épüljön, olyanformán, hogy ne csak az öt csúcsra, hanem a leghosszabb (északi) homlokzat közepére is jusson egy bástya. Ott, ahol se a Duna, se a Rába nem érinti a falak tövét, széles árok készüljön, amelyet a Rába vizével töltenek majd meg. Rendes szokás szerint, a gátak eleinte csak ideiglenes formában, cölöpsorral és sövénnyel erősített földgátakként épültek, egyrészt azért, hogy a vár mielőbb védhető legyen, másrészt pedig azért is, hogy a netán szükségessé váló módosításokat még a falazás megkezdése előtt végre lehessen hajtani. 1557 augusztusában már nagyjában készen is volt ez az ideiglenes vár. De még mielőtt állandó formában való megépítéséhez, vagyis falazásához fogtak volna, Ferdinánd király 1561-ben leküldötte Francesco Benignot s vele együtt Bernardo Gabelliot, a vár felülvizsgálása végett. Benigno több változtatást ajánlott Köztük a legfontosabb az volt, hogy a Kastély- és Magyarbástya közötti kötőgátat egy az előbbihez csatlakozó félbástyával törjék meg, azonkívül pedig a Császár- és Közép-bástya közzé még egy hetedik bástya épüljön. A végleges építkezés valóban eszerint történt s 1594-re, néhány kevésbbé fontos részletet leszámítva, be is végződött. A vár, mint tudjuk, 1594-ben török kézre jutott, az 1598-i visszavívás után pedig — mint annyi más várunk, ha elmúlt
