Századok – 1933

Pótfüzet - BAKÁCS ISTVÁN: A sómonopólium története Magyarországon III. Károly korában 611

170 BAKÁCS ISTVÁN JÁNOS. fi 64] költségi áron azt az összeget értjük, amibe a kincstárnak a lerakóhelyen került a só, vagyis a termelési és szállítási költséget együttvéve; felemlítjük azt is, hogy a rajnai krajcárokból hatvan tett egy forintot. Önköltségi Eladási Eladási árak Eladás ezer ' q-ban Sólerakóhely ár i721/22-ben 1744 1763 1700 1744 rajnai к r a j cár 0 к ban Sziget 8 120 123 126 1-7 Újlak 16i/2

—20 150 143 143 1-4 Tárkány 18—21 165 145 145 3-6 Tokaj 23i/2 180 153 160 26-4 60-2 Szolnok erd. 39, márm. 29 195 159 172 — 98-1 Munkács 281/2—32 165 150 150 — 2-0 Ungvár 281/2—32 150 150 — 2-2 Homonna 42—45 165 — — -—. — Bártfa 531/2 180 — — — — Késmárk 63 % 150 -—— — — Rózsahegy 761/2 225 — — 0-7 — Turdossin 821/2 129 — — 22-7 — Zsolna 841/2 240 —r— — — Sóvár 44i/2 195 — — 10-6 —Somló 18 165 143 143 0-4 1-4 Szeged ЗЗ1/2 150 143 168 8-8 59-8 Pest erd. 45, márm. 35 210 183 186 18-2 76-4 Komárom 52 225 198 198 41-3 9-8 Győr 54 230 203 203 44-0 19-9 Pozsony 65 240 210 210 — 11-0 Eszék 451/2 210 183 183 1-9 11-6 Pécs 55—57 225 198 198 — 5-0 Kanizsa 67—68 240 213 213 — 17-1 Bród 55—57 210 198 — — 5-0 Táblázatunkban az árakat a máramarosi sóra értettük (Sóvárott is) ; a különböző önköltségi árakat a különböző útvonalakon szállított só fuvarköltségeire vezethetjük vissza. Ha a táblázatunkat megfigyeljük, azt látjuk, hogy 1721—1744 között olcsóbbodott a só, amit a szállítási költségek csökkenése okozott.1

Érdekesen figyelhető meg a só önköltségi árának a távolsággal való növekedése a Felvidéken, avagy a Pest—Pozsony szakaszon, ahol igazán szemléltetően kapjuk a fuvarköltségek befolyását az önköltségi árak kialakulására. 1 HKA. Anh. 24. Bd. 1701. évi kimutatás szerint a só önköltségi ára akkor a következő volt : Pest 60, Győr 68, Komárom 66. Szeged 42, Eszék 61, Szolnok 43, Tokaj 30 krajcár.