Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[129] BAROKK ZENE ÉS KURUC NÓTA. 609 fantázia és költészet nem pótolhatják az egykorú adatok teljes hiányát. A szász Heydendorff kifejezése „tanzen nach der altungrischen Art",1 éppen olyan homályos, mint Zambotti ferrarai naplójában a magyar módra való tánc2

vagy a Barbara Crivelli udvarhölgy insbrucki levelében Miksa menyasszonya, Sforza Bianka táncára vonatkozó ballar ungaresco3 kifejezés. A hajdú táncot, mely szláv eredetű volt, a legénység járhatta lengyel duda, síp vagy tárogató szóra. (Csinom Palkó.) Azt az udvarképes dallamot, melyre a tizenkét éves Eszterházy Pál járta meztelen karddal az 1647-i pozsonyi diéta alkalmával Leopoldina császárné kívánságára, nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy a muzsikások Forgách Ádámé voltak s a hegedüst Hanzlinak hívták, tehát német volt.4 Mindezeket a táncokat — mint Réthei Prikkel Marián helyes ösztönnel sejti, — az udvarbeliek idegen zene mellett járhatták, csak a köznemesség és a paraszt táncolt magyar nótára.5

Az oláh tánc, tót tánc nem utalt föltétlenül primitív faji dallamra, esetleg csak népi koreográfiára vagy nemzeti viseletre. A tábortűznél egy két magj ainaturalista sípos fújt a legénységnek magyar talp alá valót, de bent, a munkácsi vagy az ungvári vár nyugati pompájú termeiben nem hangzott a kuruc nóta. Idegen zenészek idegen muzsikájára mulatoztak ottan. A magyar népdalnak még nem volt elég átütő ereje, hogy a kuruc vezérek köré a nyu-1 M. K. von Heidendorff i. m. 218. 1. Az 1790. kolozsvári országgyűlésen a Rédey-házban rendezett Landständischer Ball-on mindenki, még a szászok is, magyar táncot jártak. Az altungrischer Art , az öreg Gyulai József grófra vonatkozik : „er hatte ein grosses spanisches Rohr in der Hand und seinen Zobelhut darauf und so tanzte er, gleichsam als hinter seinem Fürsten aus Ehrfurcht gegen denselben mit unterdeckten Haupte in einem weit von der Tanz Gesellschaft ihm gelassenem Kreise um seine Dame mit vielen Verbeugungen altväterisch herum." Ez a tánc menuet variáns lehetett, mely a Báthoryak vagy Bethlen ideje óta divatozott Erdélyben. A menüetben a bókolás (reverence) nagy szerepet játszik. 2 Beatrix útja Nápolyból Feri-arán keresztül vezetett Magyarországba. A kíséretében lévő magyarok Ferrarában magyar táncot jártak. Zambotti így emlékezik meg erről az eseményről, melyet történetíróink nem ismernek : „Invitarono gli Ungari a ballo . . . lo eseguirono alia lor foggia." Frizzi : Memorie per la storia di Ferrara. Ferrara, 1848. IV. k. 104. 1. 3 Giulio Bertoni : La Biblioteca Estense e la coltura Ferrarese ai tempi del duce Ercole I. (1471—1505). Torino, 1903. 154. 1. 1494 január 24. levél a modenai levéltárban : „balla benissimo francese, italiano, tedesco, pur el ballar tedesco e facile : perche sempre e un medesimo andare simile al ungaresco." Ez adat is ismeretlen nálunk. 4 Bubics—Merényi i. m. 86. 1. 6 I. m. 43. 1. 5