Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
till] BAROKK ZENE ÉS KURUC NÓTA. 125 Roti bouilly ioyeux. 1, 1 —r~ =H=i —Г 1 Pas de Ensemble /. 1- r—1 ; Brebar • it. -Ы(de gail —1 1— a a árde) 3= "1 1 —«H r^ à d J J фи-1 -j - j i j Щ Az 58. sz. a Roti bouilly joyeux. Ez a feljegyzés az egyetlen fennmaradt és ismert dallama a tehénhús nótának. Az a burgundi vagy németalföldi koreográfus, aki ezeket a táncokat leírta, tökéletesen ismerhette a kor táncpraxisát, mert egyezik Guglielmoval és Thoinet Arbeau-val. Pas de Brabanttal — melyet az avignoni szerződés is említ — kezdi a táncot. Természetesen mérsékeltebb tempóban, mint az olasz ballo saltarello-ja, mely — láttuk — szintén pas de Brebant. A kézirat zeneileg tökéletlen hangjegyírásának problematikus ritmizálása, kolorálása körül nagy vita folyt, mely ma sem ért véget, anélkül, hogy pozitív eredményt jelentene.1 Mindegyik megfejtésbe belejátszik az átíró szubjektív érzése. Ezek a kérdések túlhaladják dolgozatunk témakörét, csupán a dallamok eredetének kérdését akarjuk most érinteni. Closson átvizsgált egy csomó chansonniert, de eredménytelenül. Susato, Attaingnant, Phalèse, Ballard gyűjteményei nem nyújtottak semmi útbaigazítást. Closson kérdi, vájjon nem a koreográfus írta-e ezeket a dallamokat? Néhány zenehistorikus megkísérelte kinyomozni a brüsszeli táncok chanson-eredetét, így W. Gurlitt is.2 Van der Borren-nek sikerült kimutatnia a kapcsolatot Dufaynak Portugaler című chansonja és a brüsszeli kézirat La Portingaloise tánca között.3 1 V. ö. Riemann, H. : Die rhytmische Struktur des Basses dances. Sammelbände der Internationalen Musikgesellschaft. XIV. k. u. o. Closson válasza : La structure rhytmique des Basses Dances. 2 Gurlitt, W. : Burgundische Chanson und deutsche Liedkunst. Bericht über den Musikwissenschaftlichen Kongress in Basel. Leipzig, 1925. 3 Guillaume Dufay. Bruxelles 1926.