Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
[105] BAROKK ZENE ÉS KURTTC NÓTA. 569 és énekre. Forgách levele 1704 közepe táján kelt, tehát a Rajta Kuruc ének a Rákóczi háború első időszakából való. Nagy kár, hogy úgy szövege, mint dallama elveszett, tán méltó párja volna ma a híres Rákóczi indulónak." (!) Thalyt lelkesedése ezúttal is ingoványba ragadja. Tévedése mindazokat, akik nem igen törődtek a levél eredeti szövegével — köztük e sorok íróját is —, csak Thaly megállapításával, hamis felfogásra késztette. Ez a Rajta Kuruc tánc volna az egyetlen pozitív adat, mely bizonyítaná, hogy a Rákóczi korabeli udvari orkesztrális zenében a kuruc nóta is felhangzott. A szöveg tüzetesebb vizsgálatából azonban nyilvánvaló a levél ironikus hangja. Forgách gúnyolódik Bercsényi késlekedésén és habozásán. Vagy akar hadakozni Bercsényi, vagy nem. Úgy látszik neki csak az tetszik, ha paspüctet muzsikálnak, hallgatja szívesen a biztatást is, hogy Rajta Kuruc, de hadba nem száll. Forgách Simon, aki zeneileg művelt — udvartartásában külön asztala volt a muzsikusoknak és trombitásoknak1 —, zenei kifejezésekkel jellemzi a helyzetet. A paspüct az élvezeteknek hódoló kényelmes hadvezért jelenti, a Rajta Küruc, mely kifejezés Forgách alkalmi rögtönzése, nem pedig ilyen indulónak a címe, Bercsényi cunctatorkodó természetét csipkedi, a folytonos ingadozást, ami bosszantja Forgách Simont, a vérbeli katonát. Ez az egyedüli helyes értelme Forgách levelének, mely a Thaly interpretálásához fűzött összes következtetéseket megdönti.2 A paspüct, azaz passepied ismét XIV. Lajos udvarának tánckultuszát idézi elénk. A XVI. század egyik legismertebb tánca. Bonnet Pliniusig viszi vissza eredetét.3 A táncföldrajz Bretagneban keresi szülőhazáját, ahol néptánc volt. A XVI. század végén jelent meg a francia udvarban párosütemű alakban.4 A Napkirály idejében háromnegyedütemű, élénk 1 Br. Nyári A. : Asztali rendtartás egy kurucvilági főúr udvarában. Századok, 1873. 445. 1. 2 Szintén átvitt értelmű zenei vonatkozású kifejezést olvasunk e korból Ottlyk György önéletleírásában (Történelmi Naplók 1663— 1719. Közli Thaly. Mon. Hung. Hist. Script. XXVIII. к. Budapest, 1875). Longueval árulásával kapcsolatban Ottlyk így ír : Ezért nagy lárma lőn Magyarországban, minden magyar eperjesi táncztul és Karaffa nótájátul tartván. (71. 1.) 3 Bonnet-Bourdelot : Histoire de la danse sacrée et profane Paris, 1723. 4 IV. Henrik 1697 nov. írja levelében : Je serai le 16 du prochain à Blois sans faillir, bien résolu d'apprendre le passe pied de
