Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[91] BAROKK ZENE ÉS KURTTC NÓTA. 569 musikának zengése között. Ebéd után táncba eredvén stb. (Mensis junius)." A kivonulásoknál is francia minta lebegett a magyar fejedelmi udvar előtt. A francia királyok már régóta zeneszóval jártak-keltek.1

XIV. Lajos ha bejött Versaillesből vagy Fontainebleauból Párisba, kocsija előtt négy trompette ordinaire lovagolt.2 Mikor 1707 tavaszán Rákóczi bevonult 1 Christine (le. Pisau már Bölcs Károly francia királyról feljegyzi, ha kivonult : les trompètes du roy à trompes d'argent à pannonceaulx brodés devant aloyent qui pour faire les gens avancier, par foiz trompoyent. (Les livres des fais du Sage Roy Charles. XXXV. fejezet. Buchon kiadás. Choix de Chroniques et Mémoires sur l'histoire de France. Paris, 1841.) A trompoyer szó ekkor még trombitálást jelent, később már trompe-on játszást. A trompe az elefánt meggörbített ormányához hasonló keskeny menzurájú kürtszerű hangszer (innen származik neve) rekedtes, de éles hanggal, falkavadászatoknál, a fanfároknál ma is használatos. Mersenne (Harmonie universelle, Paris, 1637. Seconde Partie. Proposition X. 245. 1.) ,,la trompe qui n'a qu'un tour"-nak (egyszer hajlítottnak) nevezi, Praetorius Jégerhorn-nak. Másik kürttípus a Mersenne által „Cor à plusieurs tours"uak (többszörösen hajlítottnak) nevezett, Praetorius Jägertrommetnek írja. Történeti kútfőink, nyelvemlékeink, irodalmi forrásaink a kürt kifejezést trompe értelemben használják (tubae kyrth tuba trombita Mátyás seregében (Csánki id. műve). A trompe egész Európában kedvelt a XVIII. századig. Az a kürt, melyet egy 1670-ből való tábori szabályzat említ, (Deák Farkas : A bujdosók levéltára. A gróf Teleki-család marosvásárhelyi levéltárából. Budapest, 1883. 234. 1.) szintén trompe, mint a Thököly leltárában, (Radvánszky : Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Budapest, 1879. 171. sz.) talált „három vadászó kürt, ezöstös" is. A későbbi vadászkürt (Cor de chasse, Waldhorn) a trompe-nak a trombitához közeledéséből keletkezett francia földön. Az erdei vagy természetes kürt, melyből a kromatikus kürt fejlődött ki, sohasem volt hadi jelző hangszer. — Itt említjük meg, hogy a régi magyar vadászati szignálokról sem vagyunk jobban tájékozva, mint a hadi jelzésekről. Egyetlen dolgozat, egyetlen munka sem érinti ezt a kérdést. (Siklóssy L. : A magyar sport ezer éve c. művében, Budapest, 1927, szót sem veszteget reájuk.) A XVII. században a vadászatban is mindenütt francia divatot követtek, mint a német Jagerpraktikák is bizonyítják. (Kurt Taut : Die Anfänge der Jagdmusik. Leipzig, 1930). Jacques du Fouilloiux híres műve La Vénérie (Poitiers, 1561), moly számtalan kiadást és fordítást ért meg, tizennégy, kőtára szedett szignált (Comme il faut que les piqueurs sonnent de la trompe . . .) őrzött meg és huszonegy melodikus vadászkiáltást, melyek a szarvasvadászat izgalmas fordulóit jelzik. (Jannequin felhasználta La Chasse с. hangutánzó darabjában.) Thököly és Rákóczi vadászataikon is nyugati stílust követtek, joggal hihetjük, hogy francia szignálok hangzottak a magyar erdőkben. A németek ekkoriban kivált- farkas és medvevadászaton egész zenekart mozgósítottak (dob, kürt, trombita, puzon, síp), hogy minél nagyobb lármát csináljanak. (Adeliche Weydwercke. Prag, 1669. Caspar Wussin kiadásában 30. fejezet.) 2 Rhodes i. m.