Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
580 HARASZTI EMII,. [88] hiszi, hogy „eleink hozták magukkal Ázsiából", de erre nincs bizonyíték, nálunk a XVI. században a törökök terjesztették el. A dudával Thökölynél találkozunk, de Rákóczinál nincs említve. Biztosra vehetjük, hogy a lengyel hegedű mellett a Németországban oly kedvelt polnischer Bock 1 sem hiányzott a munkácsi várból. A duda Írországban templomi, Angliában már a XIV. században udvari,2 Franciaországban hadi és mondain hangszer, hol a legelőkelőbb főnemesek tanulnak dudálni. Kitűnő dudaiskola is van : Borjon műve.3 Nicolas Chedeville híres dudás, tanítványai között találjuk a dauphinet is, mestere neki ajánlja az Imjyrom'ptus de Fontaineblau-t. A Galanteries Amusantes ajánlásából tudjuk meg, hogy a duc d'Aumont a rajnai hadjárat alatt vette az első dudaleckéket. Philidor, Charpentier, a Chedeville-fivérek írnak dudára (Amusements Champêtres, Sonatilles Galantes etc.).4 Légzsákját selyemből készítik, dús hímzéssel. Watteau híres képe (La musette) bizonysága, hogy a duda a grand siècle gáláns világában milyen stílusos hangszer. Rigaud (XVII. század) Gueidan marquist díszöltözetben, dudával festi. A duda külföldön mindenütt divatos, ha magyar fejedelmi udvarokban (Apafi) és főúri házakban megtaláljuk : nyugati hatás bizonysága. Ezért a duda nem népi jövevény á rezidenciális zenében, nem populáris jellegű muzsikálás képviselője, mint nemrég olvastuk egy dolgozatban.5 — A dob nemcsak hangszer, de szimbólum, a dobos nemcsak jó zenész, de sokszor hős is. Manesson Mallet Allain részletesen szól a dobos kötelességeiről Les Travaux de Mars című munkájában. (Paris, 1684—85.). Dobos András a fejedelem „famosus tympanistá"-ja,6 kinek képét a krasznahorkai vár őrzi, ki tudta verni hangszerén a Jó Urunkra feltámadtunk indulót. A dobjelzések is nyugatról kerültek hozzánk. 1 Chybinsky : Instrumenty Muzyczne Ludu Polskiego na Podhalu. Krakow, 1924. •— A német udvarokban gyakori volt a Bockmusik. Praetorius négyféle dudát említ : Bock, Schäferpfeiffe, Hümmelchen und Dudey (Theatrum Instrumentorum). 2 Grattan Flood : The Story of the Bagpipe. London, 1919. 21—38. 1. 3 Traité de la musette avec une nouvelle méthode pour apprendre soy même à jouer de cet instrument facilement et en peu de temps. Lyon, 1672. 4 V. ö. Thoinan : Les Hotteterre et les Chedeville. Paris, 1894. 5 Szabolcsi Bencze : A XVII. század magyar főúri zenéje. Budapest, 1928. 6 Thaly : Adalékok a Thököly és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Budapest, 1872. II. к.
