Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[83] BAROKK ZENE ÉS KTTRUC NÓTA. 503 einem keuschen reinem Ehebett erzeuget." A különböző rang­fokozatok közül nevezetes az Oberhoftrombeter, melyből kettő volt az egész római császárságban.1 A trombitás a kisebb feje­delmi udvarokban egyúttal H of cammer és Reisefourier. A köve­teket audienciára kíséri, urának, ha úton van, szállást csinál, ebédnél felügyel a személyzetre, lovas hírvivő. Templomi szol­gálatban, Capelleben és Cammermusikban (musique de chambre du Roy) is részt vesz. Néhol erdész vagy irnoktiszt­séget is ellát. Kötelessége jelezni, ha a fejedelem ülésbe megy, ünnepségen, lovagjátékon, temetésen zenekíséretet szolgál­tatni. Csupa olyan funkció, melyről gyakran megemlékeznek a magyar történelmi kútfők. A trombitás délben és este asz­tali hivást fúj ,,Zur Tafel blasen mit schmetternder Zunge nach Art eines Feldstückes", kiválóbb művészeket megkímél­tek ettől, hogy ne rontsák ajaktechnikájukat. Étkezés alatt biciniumot vagy triciniumot fújtak. A németek különösen kedvelték a Fanfare-t, „bey allerley Gallatagen", trombi­tákra és dobokra. Ali Intradából, melyet tus követ, „wenn grosse Herrn bey der Tafel zur Gesundheit trinken." Rövid fantázia akkordokból és futamokból. A Tafelsonate-ról külön szólunk. A trombitás legfontosabb szerepe a Clarinblasen, Bachnál és Hándelnél is gyakran találkozunk vele. A clarin­szólam megfelel a discantnak, a kétvonalas oktávában mozgó dallamnak. Nagyon nehéz, sok gyakorlást követelő, magas fekvésű játék, melyhez erős befúvás, jó tüdő, alkalmas fog­sor és ajaktechnika szükséges. Nagy szerepe volt a Prinzipal­blasen-nek. Az egész trombitáskórust vezeti a Principal oder Haupttöne-vel. A német trombitás játékmódjában is a fran­ciát követi. A játékmód alapja a manier, mely kétféle. Setz­manier, ez a komponista által előírt és ütembe osztott. A Spiel­maniert a játszó rögtönzi, csak jelek utalnak reá. A dallam barokk ékesítésére szolgál. A német trombitás műsorán csak­úgy, mint a francia vagy olasz trombitásén, táncok szerepel­tek : Menuet, Polonoise, Angloise, Gavotte, Bourrée stb. A trombita és a trombitairodalom népszerűségét bizonyítja átiratok sokfélesége, kivált a virginál és cembaloirodalomban. 1 A trombitások jogi helyzetéről : Christianus Bantzland aus Torgau : De buccinatoribus eorumque jure. Jena, 1711. — Johannes Friedrich Scheid : Dissertatio de jure in musicos singulari germanos, Jenae, 1738. — L. még Freiherr von Marschalk : Die Bamberger Hofmusik. Bamberg, 1885. 39. 1. Die Aufdingung der Trompeter­scholaren bei den Prinzipal oder Lehrprintzen. — Hermann Eich­born : Die Trompete in alter und neuer Zeit. Leipzig, 1881. — Művelő­déstörténeti összefoglalás : H. J. Moser : Geschichte der Musik. Berlin, 1920. I. k. 1. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents