Századok – 1933

Pótfüzet - BOTÁR IMRE: Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája 529

538 BOTÁR IMRE. [58] Bűnét ez föld színén lerakja, megfizesse. Nagy eszes emberből mely bolond támada, Mindkét fejedelmet mely igen hordozá, Véli csélcsapságát hogy egyik sem tudná, Ki miatt végre lőn néki szörnyű halála.1 Tinódival szemben Forgách azért hibáztatja Martinuzzit, mert Izabellával nem fért meg : Míg a gyámok és a királynő egyetértésben éltek, boldogultak : csakhamar egy embernek gonosz és telhetetlen nagyravágyásából eredő hűtlensége úgy magát, mint az országot veszélybe döntötte.2

Csalfa és bűnös eljárással a barát alkudozni kezd Ferdinánddal, az összes későbbi bajoknak ez lett az oka s kezdete.3 Forgách tehát egészen más szemmel ítéli meg Martinuzzit, mert míg Tinódi német párti, ő, mikor művét írja, erdélyi felfogást követ, amint annak a korabeli erdélyi írók is kifejezést adtak. Borsos Sebestyén művében4

ugyanis ezt olvassuk az 1556. évről : Petrovics Péter behozá Podoliából a János király fiát, akit Fráter György baráti álnoksággal kibeszéllett vala. Kovacsóczy Farkas pedig „Erdélyország kormányzásáról" c. iratában (1584-ben) így ír Martinuzziról : Hatalmát arra használta fel, hogy a királynét és fiát az országból kiüldözze s Erdélyt a németeknek elárulja.5 Nemcsak Martinuzziról, hanem Ferdinánd ötéves erdélyi uralmáról is mindenütt elítélőleg nyilatkozik Forgách. „Báthory András, Castaldo, Dobó, Kendi, Bornemissza püspök mindnyájan azt vélték, hogy a gazdag tartománynak nem védői, hanem rablói. A katonaságot szanaszét a falvakban kóborolva, minden rend és fegyelem nélkül tartották : az élelmiszert ingyen elvették, ha nem adták önként." „Ha Ferdinánd zsoldot küldött, abból kevés katonának juttattak a vezérek, mert a gyors vagyonszerzésben egyetértettek. Ez is egyik ok volt, hogy az erdélyiek a kegyetlen uralomtól megundorodva, igyekeztek megszabadulni tőle."6 ,Ferdinándnak régtől fogva megszokott, látszat kedvéért használt szavait, mint hiábavalókat, mindnyájan 1 U. o. 1361. sor. 2 Forgách i. m. 3. 1. 3 Forgách i. m. 10. 1. 4 Mikó I.: Erdélyi történeti adatok. Kolozsvár, 1856. I. 17. 1. 5 Szádeczky : Kovacsóczy Farkas (Magy. Tört. Életr.) Budapest, 1891. 42. 1. 6 Forgách i. m. 112. 1.