Századok – 1933
Pótfüzet - BOTÁR IMRE: Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája 529
53 Г. BOTÁR IMRE. [56] tunk és rabszolgákká lettünk." Csodálatosan megegyezik ezzel, amit Forgách mond művében a választásról.1 „A lengyelek szemére hányták (Miksának) Magyarország bajait, pusztulását és hogy idegeneket hozott be az ország birtokába. Leginkább emiatt nem is nyerte el a lengyel trónt." Midőn lengyel királlyá lett Báthory, megpróbálta a már Valois Henrik idejében felvetett tervét megvalósítani. Első lépésnek az orosz megfélemlítését tartotta, mert az orosszal hátában nem tudta volna rávenni a lengyelt, hogy a török ellen Magyarország felszabadítására az ő vezetésével elinduljon. Meg is mérkőzött az orosszal sikeresen ; bár a lengyelek jobban szerették volna, ha nem köt velük békét győzelme után, hanem véglegesen leveri őket.2 De Báthory előtt mindig nagy célja lebegett : a török hatalom megtörése s csak hirtelen halála akadályozta meg tervei megvalósításában. Báthory politikájának ismeretében érthetjük csak meg Forgách művét. Az se nem német, se nem törökpárti ; Forgáchnak Mátyás az ideálja, a nemzeti király.3 Mintha ezt mondaná ezzel : Próbál juk felújítani Mátyás korát az ő méltó utóda, Báthory segítségével. Egyelőre ragaszkodni kell a törökre támaszkodó erdélyi fejedelemséghez, mert az lehet a magva a kijegecesedő magyar birodalomnak. Szerinte hibás politikát folytatott, aki Erdélyt német befolyás alá akarta juttatni. Erdély legyen mindaddig a török védelme alatt álló magyar fejedelemség, amíg lengyel segítséggel fel tudja szabadítani magát. Műve tehát a XVI. század hetvenes éveiben Erdélyben uralkodó nemzeti pártnak álláspontját képviseli, amikor nagy reményeket fűztek a lengyel királysághoz. Nem csodálhatjuk ezt, hiszen még a német Rueber, a kassai kapitány is azt hiszi: hogyha a császár nyakára nőni engedi Báthoryt, rövid időn el fogja veszteni Magyarország többi részét is.4 Hogy Forgách a török uralmat valójában nem szereti, bizonyítja egész nmnkája. A németek hadviselésében is csalódott az egész nemzettel együtt, különösen Zrínyi feláldozása Szigetvárnál keltett megbotránkozást — mikor Miksa németjeivel Győrnél tétlenkedett. Tudták a magyar urak, látták azt, amit Tinódi megírt : Jobb vitéz magyarnál bizon nem volna, Sem török, némöt, olasz jobb nem volna . . . 1 Forgách i. m. 512. 1. 2 H. Grappin: Histoire de la Pologne (1922), 99. 1. 3 Forgách i. m. 424. 1. 4 Szádeczky i. m. 235. 1.