Századok – 1933

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pöre 1

4 ANGYAL DÁVID. akkor lett volna megengedhető, ha a bán egyáltalán nem jelenik meg Innsbruckban. De ez a feltétel egy június 3-i parancsra s nem a 10-i manifesztumra vonatkozik. Ennek a közzététele nem volt feltételhez kötve. Csakhogy nem volt tanácsos a közzététel akkor, amikor már Jellachich megjelenése Innsbruckban a békés tárgyalások lehetősége iránt reményt keltett. De erről a megjelenésről Batthyány épp aznap értesült, amikor a manifesztumot már közölte a hivatalos lap. Ha Jellachich nem 16-án, hanem 15-én este érkezik Innsbruckba, Batthyány 17-én értesült volna arról és a másnapi közlés elmarad. Sok fordult meg ezen a véletlenen. Az udvari párt gyűlöletét Batthyány ellen a manifesztum közzététele rendkívül fokozta. A közérdekre is hasznos lett volna e fokozás kikerülése, noha a közzététel jogossága, mint Károlyi világosan kimutatta, meg nem támadható. De még Károlyi is hozzáteszi, hogy „Batthyány talán várhatott volna vele még néhány napig". A summum jus summa injuria paradoxon ritkán volt oly kézzelfogható igazság, mint Batthyány pályáján. Senki sem szerette jobban a törvényességet, mint ő és mégis, ha a magyar államjegyek királyi szentesítés ellen való kibocsátását meg nem engedi, vagy a honvédsereg felállításáról szóló törvényt, noha nem volt szentesítve, végre nem hajtatja, a magyar terület épségét, a nemzeti ellenállás erejét csorbította volna. Azok a viszonyok, melyek Batthyányt a pénzügyi és honvédelmi téren az alkotmányos formák elmellőzésére kényszerítették, teljesebb és szemléletesebb részletességgel vannak előadva Károlyi könyvében, mint bárhol másutt. Ugyanezt mondhatjuk Szalay László frankfurti küldetésének történetéről is. Itt Károlyinak nemzetközi kérdésekkel s köztük először is a Szalay és Radowitz érintkezése körül támadt félreértéssel kellett foglalkoznia. ' Szalay László Frankfurtban a magyar származású Radowitz porosz tábornoknak jóindulatától igen sokat várt. Azt jelentette a magyar kormánynak, hogy Radowitz támogatni fogja őt abban a törekvésében, hogy a központi német kormány követséget állítson fel Budán Magyarország önállóságának elismerése jeléül. Radowitz később porosz külügyminiszter lett s mikor az osztrák kormány Szalay felfogott jelentését sértő szándékkal közölte vele, Radowitz tagadta, hogy Szalaynak megígérte volna a támogatást a magyar önállóság elismerése végett. Meinecke, Radowitz tágadására hivatkozva, nefti akarja elhinni a Szalaynak adott ígéretet.