Századok – 1933

Szemle - Woyciechowsky József: Sipos Pál élete és matematikai munkássága. Ism.: Joó Tibor 467

SZEMLE. 467 ról több helyen kárhoztatólag szól, addig a Grabbach-féle kézirat már teljesen elhagyja ezeket az evangélikusokra nézve sértő kitételeket és egyébiránt is kerekdedebben, művésziesebben és szebb latinsággal írja meg az eperjesi napok történetét. A R.-féle kézirat szerzője katholikus érzelmű és azonfelül több helyen németnek, császárpártinak vallja magát, aki Thököly felkelésót egyenesen elítéli. A kézirat német fordítójának is feltűnt már az a nagy világnézeti ellentét, mely R., az eperjesi kollégium tanára és a szöveg tartalma között fennáll ; ezt azzal magyarázta, hogy a szerző alakoskodik és császárpárti német tiszt (officialis) szájába adja az események elbeszélését, hogy egyfelől a külföld előtt az atrocitások leírásának hitelességét fokozza, másfelől újabb üldöztetés elől kivonja magát, hiszen Eperjesről ev. hite miatt már száműzték és szerzőségének bevallása esetén a császár bosszúja ismét feje felett lebeghet. Gömöry ós Pogány a Somorján megjelent Evangélikus Lap 1932. évi 18. számában megírt „Tájékoztató"-ban is erre az álláspontra helyezkedtek. Részünkről ezt a kérdést még nem tartjuk teljesen lezártnak. A Nemzeti Múzeum kéziratáról, melynek alapján a szóbanforgó kiadás készült, kétségtelenül bebizonyult, hogy az R. saját, kézírása, amennyiben teljesen azonos R.-nek Thorn lengyelországi város levéltárában őrzött s e város tanácsához 1705 január 19-én intézett búcsúlevelének kezeirásával. E búcsúlevelet Frenyó Lajos újabban hasonmásban az eperjesi ev. kollégiumi főgimnázium 1931. évi értesítőjében közzétette. Megvan azonban annak a lehetősége, hogy a Nemzeti Múzeum birtokában levő kézirat, mint azt Gömöryék, a sok törlésre és javításra való tekintettel szintén vallják, tényleg csak fogalmazvány volt, amelybe egyelőre a katholikus és idegen császárpárti tiszt kézirata szószerint bekerült, de mely utóbb az eretnekséget emlegető részek elhagyásával tökéletesebb átdolgozáson ment keresztül akár R., akár Grabbach részéről. További kutatások feladata volna végleg tisztázni a R. és Officialis, valamint a Grabbach-féle kéziratoknak egymáshoz való viszonyát, a bécsi bajor követ Münchenben őrzött jelentéseinek, valamint а Бevenessy-gyűjtemény idevonatkozó darabjainak közlésével pedig a munka forrásértékét megállapítani. Tehetnék néhány észrevételt a szövegközlés és fordítás szempontjából, de ezek kevésbbé jelentős kifogások s nem ronthatják le azt az örömet, melyet az elsőrendű egyháztörténelmi kútfő megjelenése okoz. Kívánatos lett volna a szövegközlés előtt egy részletesebb bevezető rész közlése, amelyben R. élete és műveinek ismertetése, valamint a Laniena-ra vonatkozó máris felvetett tudományos irodalmi problémák kritikai tisztázást nyertek volna. Az utóbb a szlovenszkói Evangélikus Lapban megjelent kis Tájékoztató-t is szívesebben láttuk volna a munka élén. Reményűnk van arra, hogy a kiadók és fordítók, kik máris derekas munkát végeztek, folytatják megkezdett munkájukat és meglepik legközelebb a tudományos világot R. Gymnasiologiájának kiadásával. Bruckner Győző (Miskolc). Woycieehowsky József: Sipos Pál élete és matematikai munkássága. (Közlemények a debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumából. Kiadja Dávid Lajos. VI. füzet.) Budapest, 1932. 8° 124 1. A magyar tudománytörténet érdemes munkával szaporodott. „Sipos Pál az első magyar matematikus, akinek kora színvonalán álló, eredeti értekezését ismerjük. Dolgozatát a berlini tudományos akadémia adta ki 1795-ben és aranyéremmel jutalmazta." Emellett Kant és Fichte egyik első követője volt hazánkban s verseit is nagyrabecsülte Kazinczy, kinek baráti köréhez tartozott, papi szónoklatai 30*