Századok – 1933

Történeti irodalom - Hegedüs Lóránt: Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája. Ism.: Angyal Dávid 460 - Hegedüs Lóránt: Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája bizonyítékai. Ism.: Angyal Dávid 460

TÖRTÉNETI IRODALOM. 461 kaptak. Lehetséges, hogy valóban lázadásra hajló, visszaélést nem tűrő, heves vérű, a konzervatív paraszt típusától teljesen elütő földmívelő volt, talán dédunokája Dózsa György vala­melyik hívének. Lehetetlenség nincs e feltevésben. Még arra is gondolhatnánk, hogy Széchenyinek némely arisztokrata kor­társa, akik a radikálizmusban őt túl is szárnyalták, szintén mint ősparasztok utódjai, ösztönszerűen küzdöttek arisztokrata neve­lésük hagyományai ellen. Regénybe illő álmok! De ha a történeti valóság talaján keressük a kulcsot a harmincas évek Széchenyijé­nek lelkéhez, elmellőzhetjük az ősparasztot. A kornak eszme­áramlatai, az irodalmi hatások, a külföldön szerzett tapasztalatok eléggé érthetővé teszik Széchenyi újítási vágyát, amint azt különben H. is előadja. Mert ő nem tiszta fantasztikumot ír, csak fantasztikus szá­lakkal tarkítja a valóság szövetét. A Hitel keletkezését így magyarázza : ,,egy óriási lélek­lendület fellobban ... s egyszerre dobja fel a világba az áldoza­tos szerelem égi vágyát s az ősparaszt óhatatlan földfelszabadító gerjedelmét, akkor születik meg ... a Hitel. . ." Ezt a kissé exal­tált nyelven kifejezett megállapítást ne utasítsuk egészen a fantá­zia birodalmába. Az ősparasztot újra kihagyhatjuk, de a Crescence iránt érzett „áldozatos szerelem" bizonyára fokozta Széchenyi nemes ambícióit. Boldognak érezte magát, ha imádottjának tiszte­letét kivívta írói tehetségével vagy tevékenységével. De azért a Hitelt megírta volna akkor is, ha Crescencet soha sem látja. „Áldo­zatos szerelme" hevében a valódinál nagyobb hatást tulaj donit Crescencenek pályájának irányítására. Crescence helyeslése vigasz­talta, erőt adott neki kétségeiben. E buzdítás nélkül terhesebb lett volna munkája, de azért vállalta volna a terhet, mert a munkára a hivatás szózata, a minden földi szerelemnél erősebb érzés kényszere hajtotta. Nagyon természetes, hogy H.-t rendkívül érdekli Széchenyi szerelme. Ez igazán regényes érzés, olyan ábrándos, olyan heves és hű, hogy költő ritkán talált ki szebbet. Regényes életrajzban nagyon is a helyén van é szenvedély kiszínezése. De a szerzőnek az a felfogása, hogy Széchenyi pályájának fordulata 1841 körül szerelmének kihűlésével kapcsolatos, nem igazolható a történetből, noha talán regényesnek mondható. Az a szakadék, mely a régi Széchenyit elválasztja a Kelet Népe szerzőjétől, nem is olyan mély, mint némely kortársa hitte. Széchenyi radikális volt kezdetben gróf Dessewffy Józsefhez mérve, azonban Wesselényihez hasonlítva, már a harmincas években is konzervatívnak látszott. De amikor bevonult a magyar politikába az európai radikálizmus követelő szelleme s egyesült a régi magyar dacoskodó ellenzékiséggel, Széchenyiben a fiatal korában lappangó konzervatív érzések elhatalmasodtak. Hogy azután Döblingben a konzervatív mágnás nem úgy beszél többé a kormányról és a királyról, mint ahogy ő felsége hű ellenzékéhez illenék, azt a vérlázító kivégzések és az alkotmány elkobzása miatt érzett elkeseredése magyarázza meg.

Next

/
Thumbnails
Contents