Századok – 1933

Történeti irodalom - Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Ism.: Kring Miklós 451

454 TÖRTÉNETI IRODALOM. jóléte, s következőleg politikai súlya sem lépte át azokat a kereteket, melyeken túl a patrieiátus elsőbbségét tartósan tudta volna veszélyeztetni. Azoknak a nagy küzdelmeknek, melyek nyugaton igen sok városban a hatalmi viszonyok eltolódására, sőt a városi alkotmány megváltoztatására (céhrendszeren felépülő alkotmány) vezettek, itt nem sok nyomára akadunk. 1426-ból maradt ugyan ránk egy terjedelmesebb bejegyzés a városi könyvben (I. k. 164. 1.), mely arról tanúskodik, hogy belső ellentétektől Sopron sem maradt ment, sőt, hogy a szegényebb polgárság elégedetlensége odáig fokozódott, hogy a maguk köréből új tanácsot választottak. De a király beavatkozására a rend hamarosan helyreállt s úgy látszik, a lázongás semmi mélyrehatóbb változást nem vont maga után. Más természetű belső villongások azonban felmerültek még néha. Kivált a zsidóknak a XVI. század elején történt kiüldözése és a lutheranizmus terjedése az, amely nagyobb izgalomban tartotta Sopron polgárságát. Sopron a legelsők egyike volt, hol Luther tanításai hívekre találtak. Különösen érdekes emlék erre vonatkozólag az a jegyzőkönyv, amelyet 1524-ben vettek fel a király által elrendelt vizsgálaton. (VII. k. 115. 1.) A zsidókkal szemben állandóan parázslott az ellenszenv a soproniakban. Jellemző a tanács egyik határozata, amely megtiltja, hogy a városi fürdőben a zsidók együtt fürödjenek a polgárokkal. (II. k. 195. 1.) A lutheranizmus terjedésével egy időben aztán végleg kiüldözik a zsidókat Sopronból. Nehéz volna megállapítani, hogy a két esemény közt valami összefüggés volt, azonban nem lehetetlen, hogy a korabeli adatokkal való beható foglalkozásból leszűrődő korszellemismeret fedez majd fel szálakat, melyek a zsidóüldözés és a némileg nemzetibb irányt jelentő, lutheri tanok terjedésének közös eredője felé vezetnek. Maga a jegyzőkönyv is nyújthat erre némi támasztópontot (i. m. 117. 1.). Ezek a belső küzdelmek azok, amelyek, bár halványan, kiszínezik annak a kornak körvonalait, mely Below alkotmánytörténeti összeállításában mint a zárókorszak szerepel. Természetesen a fentebbi szkéma alapján felsorolt néhány adat még élettelen váz számba sem mehet azon kép mellett, melyet a bőséges anyag alapján Sopron fejlődéséről rajzolhatunk magunknak. A kiadvány igen nagy részét foglalják le azok az oklevelek, amelyek a városnak az országhoz és Ausztriához való viszonyát világítják meg. Ezeknek részletes elemzése van hivatva felderíteni, hogy Sopron életét miként befolyásolta az a körülmény, hogy két, különböző jogrendszeren felépülő territórium határán feküdt. H. az egyes kötetek előszavában pontosan számbavette azokat az eseményeket, amelyek Sopront időről-időre az országos politika homlokterébe állították. (Kivált az elzálogosítással kapcsolatos változásokat kísérte figyelemmel.) Ezeket most elismételni teljesen felesleges. Egy csomó, érdekesség számba