Századok – 1933

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A VII. nemzetközi történettudományi kongresszus 430

436 BAKÁTH: A VU. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUD. KONGRESSZUS. kultúránk kisugárzásáról beszélnünk s históriánkat külön ebből a szempontból is megírni, idegen nyelven. Pedig, mint az eddigi kísérletek mutatják, az eredmények meglepő kedvezőek.1 Ügy vélem, mindezen bővebben kellene gondolkodnunk, hiszen a nagy nemzetek is fontosnak tartják hatásuk külön vizsgálatát és feldolgozását.2

Mi, magyarok, sokat kaptunk Nyugattól, de legalább ugyanannyit adtunk fiatal szomszédainknak. Hogy mi válik majd valóra a fennebb vázolt nagy lendülettel induló új történelmi gondolatból, azt majd öt év múlva láthatjuk meg, a VIII. nemzetközi történettudományi kongresszuson, 1938-ban. A nagy megtiszteltetés ezúttal Zürich városát fogja érni, annak földjén lesz az új seregszemle.3 Baráth Tibor. (Páris.) 1 AI. Eckhardt : Méthodes et problèmes de la littérature comparée dans l'Europe centrale, Bulletin of the International Committee, No. 14, 89. 1. 2 P. Mérimée : L'influence française en Espagne au XVIIIe siècle, Résumés, II., 120. 1. ; P. Hazard : L'influence française en Italie au XVTIIe siècle, Résumés, II., 121. 1. ; B. Munteano : L'influence française en Ruomanie au XVIIIe siècle, Résumés, II., 126. 1. -— B. Mendl : Les grandes découvertes et j'argent de Bohème, Résumés, II., 287. 1. 3 Mint e rövid összefoglalásból is kiderül, az új irányokat elsősorban a francia és német kultúrterület termelte ki. Ezt az ütemet követi a jobbára a pragmatizmus filozófiai légkörében mozgó angolamerikai és a Croce-Gentile szellemi bélyegét viselő idealisztikus olasz történetírás is. A hivatkozott mintákat azonban mégsem ez utóbbiaknál találtuk.