Századok – 1933

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A VII. nemzetközi történettudományi kongresszus 430

432 BARÁTH TIBOR. gének doktrínájából, s mintegy körítik a problémát általános európai eszmékkel. Ez a forma is már jóval a háború előtt volt divatos, — nálunk is, Hajnik korától. Hanem inkább arról van szó, hogy az összehasonlító történelem alapján keresik azt az egységet, amelynek „Grundinhaltja" — hogy a megfelelő német műszót használjam — azonos. Ezt a törekvést a legtöbb előadás tükrözte. Elméleti síkon két külön cikk is vonatkozik rá.1 Módszertanilag új vonásként állapíthatjuk meg tehát : egyrészt a szemléleti sík roppant kiszélesülését, másrészt a történetírói perspektíva megizmosodását. Már ezzel a ténnyel kapcsolatban is az új problémák zöme vetődött fel, melyeknek módszertani kihatása vitathatatlan. Mert, ha ily széles síkra támaszkodik a szemlélet, vájjon minő értelmezést kell adni a politikai, avagy egyáltalán a határfogalomnak?2

Milyen megvilágításba kerülnek a nemzetközi érintkezések?3 Nem szólva arról, hogy a segédeszközöknek új csoportosítása és a munka központi irányítása is szükségessé válik.4 1 J. Bidlo : Was ist osteuropäische Geschichte? Résumés, II. 197. 1. „Den Grundinhalt der osteuropäischen Geschichte formuliert der Verfasser auf folgende Weise : . . . ein dauerhaftes und intensives Bestreben, die christlich-osteuropäische Kultur. . . dadurch zu erhalten, dass die alle Einflüsse und Strömungen, die ihre Reinheit bedrohen, abwendet und ablehnt. Das ist des .perpétuel devenir' oder .continuité dans les faits historiques', wie man es sich mit J. R. de Salis ausdrücken kann . . ." Megjegyezzük, hogy e kérdés alkalmával óriási vita fejlődött ki, melynek során említést tettek néhány korábbi cikkről is. (Ezeket 1. La Pologne au Ve Congrès ... és La Pologne au Vie Congrès . . . kötetekben, azonkívül a Bulletin du Centre International de Synthèse, Section de synthèse historique, juin 1926. s egyéb helyeken.) Megjegyzendő, hogy e fogalmak : Közép-Európa, Kelet-Európa, mint történelmi terminusok, vita alatt állnak. Nyugat-Európán sem Németországot, sem Ausztriát nem szokták érteni, elsősorban csak Franciaországot, Angliát, Belgiumot és Hollandiát. A másik elméleti cikk P. N. Savickijtől : La conception eurasiste de l'histoire russe, Résumés, II., 210. 1. Ez új koncepciónak nagy jelentősége van történeten kívüli szempontból is, mert azáltal, hogy az orosz történelem súlypontját Ázsiába helyezik át, együttjár egy bizonyos új külpolitikai orientáció hangsúlyozása is. 2 Ezt egy teljesen új tartalommal megtöltődött történettudományi ág, a történeti földrajz vizsgálja. Egy-két vonatkozó cikk : J. M. Tourneur-Aumont : Variations anciennes et modernes de l'idée de frontière, Résumés, II. 255. 1. ; P. O. de Törne : L'évolution de la notion de frontière, les recherches en Finlande, Bulletin, No. 20., 555. 1. ; J. Ancel : L'évolution de la notion de frontière, u. o., 538. 1. 3 G. Zeller erre egy új történettudományi ágat óhajt létesíteni, külön módszerrel stb. Pour une histoire des relations internationales, Résumés, I., 23. 1. 4 C. Bloch : Idée d'une collaboration internationale des Centres de documentation d'histoire moderne et contemporaine, Résumés, I., 27. 1. ; L. Cahen : Proposition tendant à établir le bilan quinquennal jies travaux historiques, Résumés, I., 27 1. ; H. Tronchon : Pour des relevés bibliographiques réguliers des publications en langues