Századok – 1933

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta - 38

ANONYMUS ÉS A II. GÉZA KORABELI GESTA. 41 ,,Notum sit omnibus, deum timentibus." Ugyanígy jár el a másik helynél is, amely a vérszerződésnél kimondott átkot a következőkben adja : „si quis juramenti statuta ipsorum infringere voluerit, anathemati subiaceat in perpetuum." Itt már kevésbbé feltűnő a hasonlatosság a Heilig által legközelebbinek megjelölt 1156-ból kelt 84. számú oklevéllel : ,,quod quicunque cassare temptaverit, anathemati divino perpetualiter subiaceat et regio lemporaliter puniatur.íí Ennek az oklevélnek írójaként van megnevezve ,,Barnabas regis nótárius, Albensis canonicus." Ez tehát az az alap, amelyen Heilig bizonyítása elindul. Vizsgáljuk meg ezt az alapot kissé közelebbről. Ami a promulgációt illeti, annak első fele (notum sit omnibus) az egész vizsgált korszakon keresztül, tehát III. Béla korában is, általános. Ez az első rész szóval semmit sem bizonyít II. Béla vagy II. Géza kora mellett. A második résznek : scire volentibus pedig egyáltalán nincs megfelelője. HeiHg tehát azt hangsúlyozza, hogy itt a ritmus a fontos, már pedig ,,de-um ti-men-ti-bus" és „quam et pre-sen-ti-bus" ugyanolyan ritmusú, mint ,,sci-re vo-len-ti-bus".1 Még nehezebb a helyzete a maledikciós formulánál. Ezt már szavakra bontja szét s mint lényegeseket az első részben a si, infringere, voluerit, a másodikban az anathema, I subiacere, perpetuum szavakat jelöli meg. A második rész három szavát találja meg a 84. számú oklevélben : anathemati divino perpetualiter subiaceat. Az első résszel azonban itt is nagy baj van ; Heilig tehát 26 különböző oklevél male-i dikciós formulája alapján kiszámítja, hogy a döntő 6 szó közül 26 eset között 6-ban 3—3 szó egyezését meg lehet állapítani, de itt már az in perpetuum esetében azzal az egyezéssel is megelégszik, ha e helyett perpetualiter, eternaliter, sine fine, vagy hic et in evum áll. A két formula közül ez engedelmeskedik kevésbbé kívánságainak, ennek ellensúlyozására tehát siet kijelenteni, hogy egy ugyancsak 1156-ból származó magánoklevélben (Euridinus adománya az esztergomi egyháznak) is megtalálta a perpetue anatemati subiaceat formulát.2 1 Évkönyv, 26. 1. 2 Évkönyv, 32. 1. Hozzátehetjük, hogy ezt a formulát a magyar krónikában is megtalálhatta volna III. Henrik 1051-iki hadjáratánál : Cesar ergo . . . dieebat . . . quod si rex Andreas securum ei iter preberet ad revertendum . . . ipse nunquam Andree regi et suecessoribus inimicaretur . . . sed et etiam, si quis de successoribus suis ad debellandum Hungáriám arma moveret, indignationem omnipotentis Dei incurreret et perpetuo eius anathemati subiaceret.