Századok – 1933

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400

402 MARKÓ ÁRPÁD. mederben folyt. E két patak között elterülő dombhát átlag 5—6 méterrel volt magasabb mint a két völgy. A terepviszonyok ezen a lapos mezőn mindkét félre azonosak s egyaránt kedvezők voltak. Nagyszombat városa nem volt a szó szoros értelmében vett vár, vagy erődítmény, csupán árok nélküli, kisebb tornyokkal ellátott kőfallal volt körülkerítve. A városnak egy — 1745-ből származó látképén tisztán látni, úgy e falakat, mint a város északi oldalán levő tavat.1 A városban mindössze 200 főnyi hontmegyei hajdú tanyázott, Duló Ádám ezredes parancsnoksága alatt. Ennek a kis csapatnak a csatában semmi szerepe nem volt. Rákóczit igen feszélyezte az a körülmény, hogy a várost, a környező terepet, főleg pedig a csatatér felé vezető mély utakat nem ismerte. De az az érzése volt, hogy egy város, amely völgyben fekszik s előtte patak folyik, nem alkalmas nagyobb sereg kibontakozására. Ezért ezt számításaiból ki akarta küszöbölni és a város falai előtt akart felvonulni, úgyhogy a Tirnava-patak seregének háta mögé kerüljön. Bercsényi és többen mások, akik, mint Rákóczi lemondó iróniával megjegyzi : ,,azt hitték, hogy többet tudnak nálam", azt tanácsolták, hogy a várost rakják meg gyalogsággal és Rákóczi serege többi részével vonuljon fel a várost keletről szegélyező dombokra. Az adott helyzetben valóban érthetetlen és fölösleges terv és tanács volt ez. Egy támadásra készülő sereget minden ok nélkül megakadályozni abban, hogy a támadásra legelőnyösebb kiindulási helyzetben csoportosuljon és visszarendelni azt egy városba és a mögé, védelmi állásba, mikor még senki sem tudja, hogy az ellenség mit fog csinálni, — olyan taktikai hiba, amelyet joggal ítélhetünk el. Rákóczi nem akart engedni s felvetette azt a kérdést, hogy mi történik akkor, ha Heister ebben az esetben Nagyszombatot kikerülve, a kurucok háta mögött egyenesen Lipótvár felé nyomul ? Bercsényiék erre azt felelték, hogy ha valóban ezt tenné Heister, akkor sem érheti el bántatlanul Lipótvárat, mert a kuruc lovasság gyorsabb, tehát megelőzheti őt. Rákóczi viszont ezzel szemben azt a helyes megjegyzést tette, hogy a mindenképen elkerülhetetlen csatát ebben az esetben nem a már most kiszemelt kedvező helyen, hanem sokkal alkalmatlanabb térszínen, a Vág és a Dudvág mocsarai közé szorítva kellene elfogadniok, ahol a lovasságnak nem 1 Zelliger Alajos : Pantheon Tyrnaviense (Nagyszombat, 1931.) Bibliográfiái munka, előszava előtt mutatja be ezt az egykorú képet.