Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEGVILÁGÍTÁSÁBAN.[ 397 szakban mélyebb kultúrhatások befogadására vezettek s ezek ismét a magyarság katonai szervezetébe újabb, nem steppei elemek felvételét eredményezték. Hogy mily nagy jelentősége ! volt e korban e fegyvernem kétféleségének, azt a Nestorkrónika sokat idézett helye mutatja a legjobban ; eszerint a kazárok Kievet megsarcolva, egy-egy szablyát követelnek minden háztól, de azok kardot adnak.1 Nyílcsúcsok nagy számban fordulnak elő a pogány magyar sírleletekben. Jellemző formájuk a levélalak,2 de más (kétágú, vágónyíl, stb.) formák is ismeretesek. A három szárnyúak, melyek az avar korra annyira jellemzők, ismeretlenek. A lándzsavégek primitív formájúak.3 Figyelemreméltó, hogy a törteli sírleletben normann lándzsavég fordult elő.4 Úgy látszik a harci fokosok vizsgálata is fog még a normann kultúrkörrel eddig nem ismert összefüggéseket feltárni. Az idevágó anyag egy része még publikálatlan. Bár a kengyelek különböző típusúak, mégis igen jellemzők a korra, úgyhogy a korábbi és későbbi kengyelektől jól megkülönböztethetők. Hampel fejlődési összeállításához5 lényeges új adatokat nem tehetünk, csupán azt kell kiemelnünk, hogy az aránytalanul karcsú és fönn erősen csúcsba menő kengyelek a normann kultúrkörből származnak.6 A sárospataki ref. kollégium őriz egy ilyen kengyelpárt, mely állítólag a város környékén került elő csikózablával és egy aranyozott bronz (vörösréz?) normann szíj véggel együttesen.7 A zabiák az ú. n. csikózabiák körébe tartoznak. Szerkezetük a lehető legegyszerűbb.8 Hampel összeállítását két új változattal kell kiegészítenem : a kenézlői temető 47. sírjában olyan csikózabla került elő, melynek középső része öt darab, egymásba fonódó láncszemből áll.9 A hencidai 5. sírban lelt zabla pedig a szkita-kori csikózabiák késői utánzata. Az ijj ugyanúgy csontlemezekkel volt megerősítve, mint a hún és avar ijjak.1 0 Alakja nem volt annyira hajlott, mint az 1 Ame, T. J. : Einige Sohwert-Ortbänder, Opuscula arch. О. Montelio LXX-o dicata, Stockholm, 1913. 375. sk. 1. 2 Hampel i. m. I. 382—418. 3 Hampel i. m. I. 181. sk. 1. 4 Hampel i. m. I. 448. Paulsen i. m. 8. sk. 1. 5 Hampel i. m. I. 232. sk. 1. 6 Ilyenek Hampelnél i. m. I. 533—536. képek. 7 Lelőhelye közelebbről ismeretlen. Publikálatlan. 8 Hampel i. m. 243. sk. 1. 9 Arch. Ért. 1931. 84. kép. 10 Werner, J. : Bogenfragmente aus Carmmtum und von der unteren Wolga, Eurasia Septentrionalis Antiqua, VII. Helsinki, 1932. 33. sk. 1. Alföldi A. : Leletek a hún korszakból, Arch. Hungarica, IX.
