Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEGVILÁGÍTÁSÁBAN. 387 tése a fafaragás stílusát őrizte meg (10. kép : állatok combjának díszítése !). Északi vonás itt az erős szalagosító tendencia, az állatalakok testének geometrikus kereszteződése a kontúrvonalon belül is, ugyanaz a madáralak szárnyainál stb.1 A felsorolt emlékek bonyolult összefüggéseinek részletes ismertetésére itt nincs terünk s így csak a végeredményt állapítjuk meg : a várbyi szíjvég északra, a szolyvai tarsolylemez nyugatra került, a kievi kard markolatának borítása és a csernigovi kürtök lemezei a készülés vidékén megmaradt emlékei ugyanannak a fémmûvességi gyakorlatnak ; a normann művesség hatása közvetlenül vagy közvetve észlelhető valamennyin, egyiken erősebben, másikon egész gyengén ; az egész csoport együttesen tanulságos ; bármelyiket kiszakítva az együttesből, az összefüggések képe zavarossá válna. A többi tarsolylemezt vizsgálva, mindenekelőtt feltűnik, hogy a bezdédi tarsolylemez állatfiguráinak technikai kivitele és stílusa a csernigovi nagyobbik kürt borításán látható állatalakokéval egyezik, mégpedig annyira, hogy indokolt a közös műhely feltételezése.2 A bezdédi tarsolynál azonban ismét normann nyomokra bukkanunk : a függesztő szíj négyzetalakú díszítménye és a zárószíj alsó díszítménye, a kis szíjvég, normann niellós munka. A technikai nyomokon tovább haladva, a nyersanyag megválasztásában is találunk olyan különlegességet, amely a többi tarsolylemezt is ide kapcsolja : a vörösréz alkalmazását. Ebből az egyébként ritkán alkalmazott nyersanyagból készült a bezdédi lemez, a tarcali, szolnok-strázsahalmi, bodrogvéesi és kecskemétfehéregyházai tarsolylemezek hátsó erősítő lemeze, a Nagy Károly-kard pengéjébe berakott hosszú csík,3 melyen a bezdédi 1 Born, W. : Das Tiergeflecht in der nordrussischen Buchmalerei, Seminarium Kondakovianum, Y. Prága, 1932. 81. 1. 2 A bezdédi lemez egyik állatalakj a „hippokampus", másik „oroszlángriff". Az összefüggés a legapróbb technikai részletekig, megvan : az oroszlángriff dereka satírozott, a satirozás „csipkézett" ; a lábak tartása és a mozdulatok mindkét állatalaknál ugyanazok ; a szárnyak és a hippokampus farktollai csipkézettek, a hippokampjs teste pikkelyes mintával borított ; a kontúrvonal nyomai itt is megvannak és pedig az oroszlángriff hasán és a hippokampus lábain alul. 3 Tóth Z. : „Attilas Schwert", Bp., 1930. Ez a munka, úgy látszik, nem az eredeti darab vizsgálatán, hanem inkább az archaeológiai és filológiai irodalmon alapszik. Eredményeivel szemben Arch. Értesítő 1931. 68. l.-on kifejtett álláspontomat továbbra is fenntartom s ebben megerősít Fr. Hancar is : Mitt. d. Anthr. Ges. in Wien, 1933. 43. sk. 1. L. még : K. Blauensteiner bírálatát a Praehist. Zeitschriftben, Berlin, XXIII. 1932. 3—4. füzetben. 25*
