Századok – 1933
Tárca - Hivatalos Értesítő - 360
Előfizetési felhívás a Századok 1933. évi pótfüzetére. ||111111П1111111111111111М1иШ1Ш11111Ши11Ш1111111111111111111111111111111111111Ш1111 Nyiltan be kell jelentenünk, hogy a Társulat és folyóirata súlyos anyagi helyzetben van, mivel a tagdíjak igen tekintélyes része évek óta nem folyik be rendesen. Ha az idei óv bevételei arányában jelentetnők meg folyóiratunkat, annak terjedelmét erősen csökkentenünk kellene. Azt hisszük azonban, hogy akkor, amidőn a történettudomány a nemzeti művelődés tényezői között egyre nagyobb súlyt nyer és a különböző impériumok alá került magyarság egységes történeti tudatának kiépítésén kell fáradoznia, a legrégibb magyar történeti szakfolyóirat nem korlátozhatja tovább terjedelmét. Ellenkezőleg, megsokszorozódott feladatai elvégzésére — nem utolsó sorban a történeti irodalom tárgyilagos bírálata végett is — az eddiginél nagyobb terjedelemben kellene megjelennie, hiszen jelenleg munkatársainak tanulmányaik és kritikáik közlésére nem egyszer hosszabb ideig kell várakozniok. A Társulat elnöksége e nehéz helyzet megoldására kísérletet óhajt tenni egy pótfüzet kiadásával. Ez oly szaktanulmányokat tartalmazna, amelyek vagy nagy terjedelműek, vagy az olvasóközönség szélesebb köreinek érdeklődésére kevésbbé számíthatnának, megjelenésük azonban tudományos szempontból mégis kívánatos. Ilymódon a Századok fokozottabban közölhetne olyan tanulmányokat, amelyek folytatásokban nem aprózódnának szét és vagy tárgyuknál fogva általánosabb érdekűek, vagy mert a történettudomány egyes területein folyó munkáról, főleg a megszállt területekkel kapcsolatos nem-magyarnyelvű és célú tudományos törekvésekről számolnak be, alkalmasak lehetnek a történetírói tevékenység irányítására is. A Pótfüzet-et, ha sikerülne állandósítani, elsősorban arra szánnók, hogy a fiatal tudósgeneráció közölhesse ott a maga kutatásainak eredményeit. Jelenleg ugyanis az a veszély fenyeget, hogy éppen ez a generáció, ha a gazdasági viszonyok elgáncsolják jószándékú törekvéseit, átsiklik a publicisztika vagy a népszerűsítő szintétizálás terére, mielőtt még a verejtékes kútfőtanulmányokban tehetségét kicsiszolhatta volna. Mivel az 1933. évi pótfüzet terheit a Társulat, súlyos költségvetési hiánnyal küzködve, nem vállalhatja, a Társulat szerkesztősége és titkársága eddigi tiszteletdíjának igen jelentékeny részét — 26—40%-ot — ajánlotta fel a nyomdaköltségek fedezésére, a tanulmányok szerzői pedig minden tiszteletdíjról lemondottak. Sajnos, mindez nem elég. Még legalább 250 előfizetőnek kell jelentkeznie. A körülbelül 8—10 íves füzet árát — éppen a szerzők áldozatkészsége folytán, amelyet a Társulat vezetősége csak a rendkívüli viszonyokra való tekintettel kényszerűségből fogadott el — az önköltségi áron alul, 3 P-ben állapítottuk meg. A füzet az idei évfolyam kiegészítő részét jelenti, mert folytatólagos lapszámozást nyer és tartalma az évi tartalomjegyzékbe is felvétetik, amire a könyvtárak és mindazoknak a figyelmét, akik folyóiratuk teljességére ügyelnek, eleve felhívjuk. Az idei füzet a következő tanulmányokat tartalmazná : Tóth Zoltán : A „gladius divinitus ordinatus". Moravcsik Gyula : Hl. Béla és a bizánci birodalom Mánuel halála után. Botár Imre : Forgách Ferenc Emlékiratainak kritikája. Haraszti Emil : Barokk zene és kuruc nóta. Bakács István : A sómonopólium Magyarországon III. Károly korában. Kérjük olvasóinkat, szíveskedjenek november 10-ig a Társulat titkárságának levelezőlapon bejelenteni, hogy igényt tartanak-e a pótfüzetre, ill. hogy 1099. sz. postai befizetési lapon „Pótfüzet" jelzéssel 3 P-t küldjenek be. Kellő számú előfizető jelentkezése esetén a füzet az idei 4. számmal együttesen december közepén fog szétküldetni. 19.348. — Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. Múzeum-körűt 6. ez. (F.: Czakó Elemér.)