Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
36 LEDEREB EMMA. mánya, amely szintén a gazdaságtörténet főiskolai oktatásáról szól. Ashley itt a gazdaságtörténet lényegével és' a nemzetgazdaságtannal való összefüggéseivel is foglalkozva, a gazdaságtörténész legfőbb feladatának a való tények megállapítását tartja, a gazdaságtörténetnek a teoretikus nemzetgazdaságtannal való összhangba hozatalát elképzelhetőnek tekinti.1 Ugyancsak az Economic History Review 1928. évfolyamában találkozunk az egyik kiemelkedő angol gazdaságtörténésznek, N. S. B. Grasnak tanulmányával a gazdaságtörténet kialakulásáról és fejlődéséről.2 Az ő megállapításai is lényegükben térnek el az újabb német gazdaságtörténészekétől. A gazdaságtörténetben, amelyben ő csak okozati összefüggéseket lát, három dologra kell szerinte tekintettel lennünk:3 1. a természetes környezet adottságaira; 2. a gazdasági összefüggések egymásutániságára (ezen a ponton Gras is teljesen összeegyeztethetőnek tartja a teoretikus nemzetgazdaságtan megállapításait a gazdaságtörténetével) ; 3. végül a nem gazdasági tényezők behatására, amelyek, mint más helyen mondja, erősen befolyásolják a gazdasági élet alakulását.4 A gazdaságtörténet — mondja Gras — mint minden történet különböző erők egymásrahatásából áll és így egyiket sem hanyagolhatjuk el a másik rovására.5 Ezek a kiragadott példák mutatják, hogy az angol gazdaságtörténet, amely az utóbbi években — különösen 1 Sir W. Ashley : The Place of Economic History in University Studies. Econ. Hist. Review, 1927. évf. For the need in the firstplace is to see things as they were and not to be in a hurry to suppose that man must have lived in such and such a way because we suppose they thought so an so . . . (2. 1.) There the economists pur sang are and we economic historians have got to live with them. Can we come to terms ? I think we can. (3. 1.) 2 N. S. B. Gras : The Rise and Development of Economic History. Econ. Hist. Review, 1928. 12. s kk. 1. 3 In the conception of economic history as a causal sequence we try to explain why things have happened. (28. 1.) 4 In the field of causation the economic historian has three relations to keep in mind. Certain non economic situation, such as natural environment . . . Secondly there are the relations which one economic situation bears to another in historical development. Commerce for example, affects manufactures, manufactures affect transportation and transportation in turm makes commerce possible. Of course the economist deals with such subjects but necessarily in a more or less static fashion, then thirdly, there is the sequence of the influence of the economic on the non-economic . . . (30. 1.) 5 . . . economic history all history in fact — is the result of many forces pushing in various directions. (26. 1.)
