Századok – 1933

Szemle - Országgyűlés könyvtárának katalógusa l. Nagy Miklós. - Perojević Marko: Petar Kružić. Ism.: Bajza József 350

350 SZEMLE. Monti, Gennaro Maria: 11 Mezzogiorno d'Italia nel medioevo. Bari, 1930. Bibi. di Coltura Moderna. 8

Ъ VIII +1551. A könyvben összefoglalt öt tanulmány közül csak az első teljesen új, a többi már megjelent, de ezek közlése is megokolt, mert így teljes képet nyerünk Nápoly középkori külső politikájáról és belső berendezéséről. Az első tanulmány a szicíliai királyság külső és belső kríziséről szól s felsorakoztatja érveit, melyek alapján megállapítja Crocéval szemben, hogy Nápolyban Róbert uralkodásának vége felé kezdődik a krízis. A második cikk a szicíliai királyság kialakulásáról szólva, a 12 provincia kifejlődését vázolja. A harmadik, amely a nápolyi uralkodók keleti terjeszkedési kísérleteiről számol be. különösen érdekes, mert sehol sem találjuk meg ilyen súlyos történeti adatokkal alátámasztva és kidomborítva Nápoly uralkodóinak keleti politikáját. Gibbon-Bury, Miller és Buchon nagy munkái foglalkoznak ugyan ezekkel a problémákkal, de nem mutatnak rá olyan élesen az indító okokra, mint M., másrészt nem látjuk az összefoglaló munkákban olyan világosan a fejlődést ós hanyatlást, mely a keleti politikában észrevehető. A negyedik tanulmány Piémont fontosságáról beszél az Anjouk politikájában, míg az ötödik az Anjoukat mint a tudományok és művészetek pártfogóit mutatja be. M. jelenleg Croce és Caggese mellett a nápolyi történelemnek legkiválóbb munkása, aki lelkiismeretes kutatásaival és feldolgozó készségével egyaránt kitűnik. Miskolczy István. Bruneau, André: Traditions et politique (le la France au Levant. Paris, Librairie Félix Alcan. 8° 445 1. A szerző, aki mint politikai megbízott, katona, tanár, hosszabb időt töltött a közel Keleten, vaskos könyvében a Porta és hazája diplomáciai, gazdasági és katonai összeköttetését vizsgálja 1453-tól napjainkig. Röviden érinti annak a befolyásnak fokozatos megerősödését, amely a Valois-Habsburg küzdelem idején a világháború kitöréséig tartó külpolitikai dualizmus — a szultán keresztény alattvalóinak védelme, valamint a Törökországgal való szövetségi viszony ^— terén nyilvánult meg. A páviai csatavesztés volt a megindítója annak a politikának, mely a kettészakadt Magyarországot a világpolitikai érdekek sodrába ragadta s a lengyel, velencei erők után bennünket is a francia érdekszférához igyekezett láncolni. Az összeköttetés a portával eleinte szórványos, ad hoc jellegű volt és csak 1536-ban szilárdul szövetségi viszonnyá, feleletül V. Károlynak Tunisz megtámadásáért. Ennek a szövetségnek hazánk volt az ára. Mindaz, amit B. itt elmond, nem új. Ursu, Driault, Bourgeois jól ismert kézikönyveinek eredményeit veszi át, gyakran idézi őket eredeti mondanivaló hiányában. A könyv igazi dilettáns munkája ; a történet folyamán korunkhoz mind közelebb jutva, a keleti kérdéssel foglalkozó különböző kongressszusok jelentőségét bulvárlapok megjegyzéseivel akarja megvilágítani s az osztrákmagyar monarchia balkáni törekvéseinek jogosulatlanságát az osztrák szociáldemokrata párt kiáltványával erősíti meg. Röviden, de nem elég világosan vázolja a francia mandátum alá került Sziria és Libanon közjogi szervezetét. A muzulmán jogról írott fejezet semmitmondó jelentéktelenségeket tartalmaz. A könyvet néhány szerződés, a nemzetek szövetségének egy okmánya, s az előbb említett két államról szóló statisztikai adatok zárják be. Könyvét több sajtóhiba tarkítja, pl. Mohac, Zopolya, aki még koronázása után is mint erdélyi vajda szerepel. Ungár László (Pécs). Perojovic, Marko : Petar Kruiií. Zagreb, 1931. 8° 209 !. Immár 35 éve írogatja P. könyveit és tanulmányait Dalmácia múltjáról.