Századok – 1933
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 277
290 MARKÓ Á. : A NAGYSZOMBATI CSATA. rejtett állásban akart maradni mindaddig, amíg Rákóczi terveit kitapasztalhatta.1 Amikor azonban a környező térszínt jobban megszemlélte — s tudva azt is, hogy Ocskay és Ebeczky állandóan oldalt kísérik seregét, — félt attól, hogy a kurucok hadtestét teljesen körülkarolva, meglephetik az erdőben. Ezért azt onnan kivonta s a falutól északkeletre, a kőzúzómalom mellett akkor még meglévő halastó és az attól északra fekvő malom között állította fel, úgy, hogy a tábor hátát a Parna-patak védte. Lovas támadások elől pedig a tábor arcvonalán hevenyészett sáncokat ásatott s azokat megrakta rövid lándzsákból készített kerítésekkel (spanyol lovasokkal),2 s ebben a helyzetben töltötte az éjjelt.3 Nagypn kapóra jött Heisternek 26-án kora reggel a Heister Hannibal tábornok hadosztályában szolgáló Scherer Lipót császári kapitány jelentkezése, aki egy, a kuruc táborból átszökött volt császári zászlóst (Rákóczi seregében állítólag századosi rangot viselt) vezetett a tábornagy elé. Ez a szökevény pontosan tájékoztatta Heistert, nemcsak a kurucok létszámáról, hanem azok támadási szándékáról és csatarendjéről is.4 Markó Árpád. 1 Bél Mátyás : Notitia Hungariac Novae Historico Geographica. Bécs, 1735. И. k. 659. 1. 2 U. o. „brevium hastarum sepes"-nek mondja, azaz rövid lándzsákból készített kerítéseknek. 3 A halastó ma már nem található, sőt már a II. József császár idejében készült térképeken sincs nyoma. De a térszin configuratiója és a még nyomokban mutatkozó töltésekből arra következtethetünk, hogy az közvetlenül a kőzúzómalomtól északra volt. Ez a malom a csatában később is szerepet játszott s úgy az egykorú térképeken, mint Kolinovits leírásában márkőmalomnak van jelezve (Kolinovitsnál mola lapidis, térképeken Steinmiihle, kameni mlin). Bél Mátyás, Heister első felállításának jobbszárnyául a halastavat, balszárnyául pedig egy „molam frumentarium"-ot jelöl meg, vagyis gabonaőrlőmalmot. Ez a malom tehát nem azonos a kőmalommal s nem lehet más, mint úgy a József császárkorabeli, mint a mostani katonai térképeken feltüntetett „Pfarrmühle", Fehéregyháza községtől északra. 4 Wienerisches Diarium, i. h. Thaly szerint (Gróf Bercsényicsalád, III. к. 294. 1.), ez a szökevény, a csata alatt árulóvá lett Scharudi alezredes kikülclöttja lett volna. E szerint tehát Heister már ekkor megtudta a kuruc seregbe beosztott német zászlóaljak átpártolási szándékát s ez bátorította őt fel arra, hogy a csatát elfogadja. Ez utóbbi állításnak hitelességét egykorú császári eredetű források nem támogatják.
