Századok – 1933

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 277

286 MAKKÓ ÁRPÁD. gyalogezredeket, sőt — bár nem egészen pontosan — névszerint is felsorolja őket. A vázlat szerint 11 lovas, 9 gyalogezred, 10 lovasszázad és 24 ágyú vett részt, vagyis 23 gyalogzászlóalj és összesen 66 lovasszázad. Az akkori gyalogezred 3—4 zászlóaljból, a lovasezred 5—6 századból állott, egy zászlóaljban pedig 5—600 ember, illetőleg a lovas századokban átlag 100 ember szolgált.1

Mindezt egybevetve Heister seregének erejét körülbelül 19—20.000 főben állapíthatjuk meg. Táborában kivüle még két tábornok jelenlétéről tudunk, meg pedig Herberstein gróf altábornagyról és Heister Hannibal gróf tábornokról, aki a marsall öccse volt. Heister hadtestében találjuk a La Tour, Cusani, Alt-Darmstadt, Schlik, Bayreuth, Lothringen, Falkenstein, Visconti, Trautsmannsdorf, Montecuccoli-lovasezredeket és az alsóausztriai népfelkelő-dragonyosokat, továbbá a Deutschmeister, Virmond, Max Stahremberg, Kratz, Holstein-Plön, Bagni, de Wendt, Kriechbaum, Heister, Friesen, La Tour, Hasslingen, Guido Stahremberg, Thürheim, Nehem, Königsegg- és Wobeser-gyalogezredeket. Az egyensúly tehát a két ellenfél seregének létszáma között megvolt. Rákóczi serege talán néhány száz fővel népesebb lehetett, de a császári 24 ágyú, Rákóczi 6 ágyújával szemben, lényeges erőtöbbletet jelentett. Az ellenfelek harcértékéről, harckészségéről a következőket mondhatjuk. A kurucok ezredei hiányosan voltak felszerelve s a téli hidegben való nélkülözés és hadakozás mindenesetre csökkentette harcértéküket. Bercsényi leveleiben,2 alig múlik el nap, hogy ne panaszkodnék csapatainak szökése, sanyarú ellátása s fizetetlensége miatt. A lovasság a : „kegyetlen fagyos üdökben patkótlansága miatt bizony csak bent ül és nem mehet portára." Só hiányában sótlanul kénytelenek enni a húst, ezért sokan megbetegednek. A tisztekről sem állít ki valami nagyon dicsérő bizonyítványt. De ezekhez a nehézségekhez a kuruc csapatvezérek már hozzászoktak. A másfélévi hadakozás óta ismerték embereiket és tudták azt, hogy a csapatok hangulata máról holnapra változhatik s ha komoly harcra kerül a sor s a csata előtti napon és éjjel pihenhet a sereg, akkor mégis csak vitézül fog verekedni, különösen, ha a fejedelem szemeláttára ütközik össze a némettel. Mint úgyszólván minden nagyobb kuruc csatában, az eredmény itt is attól függött, 1 Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen id. köret 195. 1. 2 Arch. Rákócianum id. kötet 190—241. 1.