Századok – 1933

Szemle - Metzner Károly: Kiskunfélegyháza határtörténete. Ism.: Vincze Sándor 270

274 FETTICH NÁSDOE. az irodalomra utalok.1

Permia virágzó fémművességéből csak egy vonást emelek ki, amelynek tárgyunk szempontjából van fontossága, hogy tudniillik nyersanyaga a bronz, és pedig az erősen cinktartalmú bronz. Eltekintve az uralkodó motívumoktól, már e nyersanyag révén is élesen megkülönböztethető minden más fémművességtől, így a levediai fémművességtől, melyről föntebb mondottuk, hogy általános nyersanyaga az ezüst és rosszezüst. Már az oroszországi kereskedelemről mondottak alapján lehet arra következtetni, hogy a levediai magyarság ezzel a fontos anyagbeszerzési forrásvidékkel kapcsolatban állott. Erre azonban két közvetlen bizonyítékunk is van. 1. A redikori lelet (permi korm. cserdyni ker.) szíjvégén és csatján, mely darabok a levediai fémművesség produktumai,2

a permvidéki mitologikus ábrázolások egyik típusa szerepel díszítőmotívum gyanánt. A Permiába való exportálás céljából került rá ez az északi motívum (táncoló emberalak, összehajlított lábfejekkel, kentaur-alakkal kombinálva), ezekre a jellegzetes levediai lovasnomád fölszerelési tárgyakra. 2. A magyarság levediai korszakának végén Permia etnográfiai képében nagy változások állanak elő3

; nagy számmal jelennek meg ekkor nyugati finn elemek. De ugyanekkor nagy tömegben föllépnek a levediai fémművességnek készítményei is : szablyák, lovasnomád fölszerelések és eszközök, éppen úgy, mint ezüst és rosszezüst öv- és egyéb díszítmények.4

E régiségek csoportjára jellemző, hogy nem szór-1 Schmidt, A. V. : Kvoprosuo proischoshdenjij permskavo zvjerinavo stilja, Zbornik Muzeja Antrop. i Etnogr. Àkademij Nauk, VI, Leningrad, 1927. 125. sk. 1. (Részletes ismertetése : Arch. Ért. XLII, 1928, 271. sk. 1.) Tallgren munkái közül kiemelem a Seminarium Kondakovianum IV. 1931. kötetben megjelent dolgozatát, melyben a problémák világosan vannak megfogalmazva. Egyéb fontos munkái : Permian studies, ESA, III. (1928), 63. sk. 1. ; Etudes archéologiques sur la Russie orientale durant l'ancien âge du fer, ESA, VII (1932). 7. sk. 1. A régebbi irodalom összeállítva található Schmidt föntebbi munkájában ; belőle kiemelem Spiczyn, A. A. nagy atlaszmunkáját : Shamanskija izobrashenjija, Zapiski . . . Imp. Russ. Arch. Obscs. VIII., 1, Szentpétervár, 1906, 29—145. 1., mely máig legteljesebb összeállítása az anyagnak. L. még Ebért, M., Reallex. d. Vorgesch. 3. köt. Einno-Ugrier, 6., 12., 16. 1. 2 Fettich N. : Bronzeguss und Nomadenkunst, Prága, 1929. XV. t. 1—2., 34. sk. 1. 3 A. V. Schmidt, i. m. 161. 1. 4 Spiczyn, A. A. : Drevnost» kamskoi Csudi, Materialy po arch. Rassij, 26. Szentpétervár, 1902. Következő tárgytípusok vehetők ide (lelőhelyekkel): keleti érmek: VII, 17, 20, 23 (Vakina, Charina, Roshdestvenskoje) ; bronzcsörgő : XIII, 5 ; XXXIX, 17 (Michalova, Zagarje) ; tűzcsiholóvas : XVIII, 4 (Kudymkor) ; zabiák :