Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250
260 FETTICH NÁSDOE. dalma van. 1 Szerepüknek megítélésében heves viták folynak a legutóbbi időkig (normannisták-szlávisták). Jelentőségük rendkívüli nemcsak a kievi állani kialakulása, hanem más oroszországi népek, így a magyarság szempontjából is és az állandóan megújuló ellenvélemények dacára is elvitázhatatlan. Jellemző, hogy az arab írók mint a kazárokkal, bolgárokkal, magyarokkal, szlávokkal stb. egyenlőrangú tényezőről, külön fejezetben szólnak a normannokról.2 A magyar őstörténet velük alig foglalkozott. Viszont a IX. századi Oroszország történetírói a magyarság jelentőségét hagyták többé-kevésbbé figyelmen kívül. A külföldi archaeológiában ez különösen a datálási hibák révén bosszúlta meg magát. A IX. századi magyar történet egyik forgópontja a Yolga-út és a Dnepr-út egymáshoz való viszonya. Ezzel a bonyolult kérdéssel a külföldi — elsősorban orosz és svéd — irodalomban sok szó esett. A rendelkezésünkre álló források még nem elegendők ahhoz, hogy a kérdés minden részében tisztán lássunk. A honfoglaló magyarságtól ránkmaradt gazdag régiséganyag e kérdés forrásai között még alig szerepelt. Pontosabb vizsgálata néhány részlet tisztázásához segít bennünket. A mellékelt térkép a magyarságot a IX. századi Oroszországban a környező népekkel és a kereskedelmi utak hálózatában tünteti fel (889. előtti idők állapota).3 A skandináv világot az arab világgal két nagy útvonal kötötte össze. Egyik a Düna—Dnepr—Donee— Don—Volga, másik a mai földrajzi fogalmak szerinti Volga. Az előbbi sokkal rövidebb. A normann mozgalmak megindulásakor (IX. sz. eleje) e főutak jelentősége nagymértékben emelkedett. Általában az a vélemény uralkodik, hogy az északi út nyílott meg előbb a normannok számára.4 Rendszerint azzal 1 A névre nézve legutóbb : Platonov, S. F. : Geschichte Russlands, Leipzig, 1927, 438. sk. 1. 3. megj. Thomsen, W. : Der Ursprung, des russischen Staates, Gotha, 1879. Hrushevskij, M. : Geschichte des ukrainischen Volkes, Leipzig, 1906, 160. 1. 1. megj. Raudonikas i. m. bevezetése. Arne, T. J. i. m. 5. sk. 1. 2 Pauler-Szilágyi : A magyar honfoglalás kútfői, 181—187. 1. Az „oroszok" nem tévesztendők össze a ,,szlávok"-kal, akikről a megelőző fejezetben van szó: 174—180. 1. (Alábbi idézeteimben: MHK). 3 A térkép készítésénél gróf Zichy István, P. Savickij (Prága) és Treml Lajos voltak szívesek észrevételeikkel és tanácsaikkal támogatni. 4 Brim, V. A. : Put iz varjag v Greki, Izvj. Akademij Nauk SSSR, 1931, 2, 233. 1. A két út kereskedelméről bővebben szól Heyd, W. : Geschichte des Levantehandels im Mittelalter, Stuttgart, 1879, I. 65. sk. 1., 77. sk. 1.
