Századok – 1933

Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250

258 FETTICH NÁSDOE. belsőázsiai elemek. De emellett számolnunk kell közvetlen belsőázsiai hatásokkal. A belsőázsiai fémművesség egyes vonásai annyira frissek és annyira dominálok a levediai fémművességben, hogy szinte egy egész fémművességi gyakorlatnak áttelepítésétől lehetne beszélni. Hogy e jelenségek mögött milyen történeti tények rejlenek, csak sejteni lehet. Valószínűen belsőázsiai törzs, vagy törzsek olyanféle csatlakozásáról lehet szó, mint a kabaroké volt. Ez a IX. sz. közepe előtt aligha következett be, bár a belsőázsiai kapcsolatok a nyelvészet megállapítása szerint kétségtelenül már századok óta állandóan megvoltak. Mindenesetre a megalakuló honfoglaláskori magyarságnak egyik legelőkelőbb rétegét a gazdag sírleletek tanúsága szerint ezek a belsőázsiai (mongol, mongoloid) elemek alkották. Hozzávéve ehhez a lovasnomád fegyverek és használati tárgyak belsőázsiai származását is, az archaeológiai anyag világosan tanúskodik arról is, hogy a lovasnomád rendszer megszervezésében ezek a belsőázsiai elemek vezető szerepet játszottak. 2. Normann—magyar kapcsolatok és azok gazdaságtörténeti háttere. A honfoglalókkal megjelenő fémművesség kialakulásának színhelyére és idejére vonatkozóan a régészeti anyagban elsősorban a könnyebben datálható normann nyomok szolgálhatnak útmutatással. A honfoglaló magyarság körében fellépő kétélű, nehéz kardoknak normann származását először gróf Zichy István állapította meg.1

Fellépésüket az etelközi időre teszi és az oroszországi normannokkal hozza kapcsolatba. Ennek a megállapításnak jelentőségét a magyar őstörténet szempontjából nem vették észre. Csak legutóbb, ettől függetlenül, a bezdédi tarsoly és rokon emlékek feldolgozásánál bukkantam más normann nyomokra.2

Ezidőszerint a következő archaeológiai adatok állanak rendelkezésünkre a normann-magyar kapcsolatokra vonatkozóan : 1. A Zichy által felhozott kétélű kardok.3

2. A benepusztai 1 Egy publikálatlan dolgozatában, melyet az Orsz. Magyar Régészeti Társulat 1922. május 30-i ülésén mutatott be. (L. még : gróf Zichy I. : A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig (A magyar nyelvtudomány kézikönyve), Budapest, 1923, 79—80. 1.) 2 Arch. Ért. 1931, 57. sk. 1. 3 Ezeknek száma azóta jelentékenyen emelkedett. Paulsen, P. : Magyarországi viking leletek, Archaeologia Hungarica, XII. Budapest, 1933, 35. sk. 1. alapján világos, hogy nagy részük a honfoglalás utáni időből származik. Még a Dnepr-vidékről elhozottak közül való a