Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEG VILÁGI TÁSÁB AN. 255 Az iráni területek ősidők óta nagy hatással voltak az északi (steppei) népek művelődésére.1 A szkíta korszakban (Кг. е. VII. sz. végétől) Irán hatása csak erősödik, ettől kezdve koronként, az idők változásainak megfelelő alakban jelentkezik. A hellenisztikus korszakban a jellegzetes keleti-görög (görög-perzsa) művelődés elemei árasztják el a steppéket Dél-Oroszországtól Mandzsúriáig. Ekkor honosodik meg a déloroszországi fémművességi központokban a lemezborítás technikája,2 mely később, a IX. századi magyarság fémművességében oly nagy szerepet játszik. Irán hatása a későbbi idők folyamán csak erősödik és amint alább látni fogjuk, a honfoglaló magyarság kultúrájára egészen rányomja a maga bélyegét. Mivel nem lehet célom hosszas archaeológiai fejtegetésekbe bocsátkozni, csak a régészeti forrásanyag feldolgozásából adódó történeti megállapításokat fogom ismertetni, utalva a megértéshez szükséges archaeológiai körülményekre. Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy a honfoglaló magyarokkal a mai Magyarországban megjelenő anyagi kultúra egy eléggé zárt, jellegzetes steppei harcos-nomád kultúra, mely a steppék kultúrtörténetében külön fejlődési fokot képvisel. Ennek kialakulása a magyarság gazdasági és katonai szervezetének fejlődésével van kapcsolatban és semmi esetre sem írható sem a kazárok, sem a besenyők, vagy más népek javára. Az ősmagyarságot archaeológiai alapon sokkal korábbi időben, mint a IX. sz. közepe előtti évtizedek, a többi néptől elkülöníteni nem lehet. Külön magyar népről archaeológiai alapon ezidőszerint csak a IX. sz. 30—40-es éveitől kezdve beszélhetünk. Hampel azon állítása, hogy a honfoglalókkal elhozott művészetet keleten néhány százados állapot előzhette meg,3 semmi esetre sem vonatkoztatható az előmagyarokra, hanem csak annyit jelent, hogy ennek a művészetnek egyes összetevőit különböző, virágzó népek kezén több évszázadig, sőt egészen a szkíta időkig tudjuk vissza-1 Farmakovski, B. : Archaicseszkij Period v Rasszij, Mat. po Arch. Rasszij, 34 (1914), 15. sk. 1. 2 Lényege az, hogy egy kevésbbé drága alapanyagra (fa, szaru, csont, vas, bronz) nemesfémből (arany, ezüst) készült díszes, de vékony lemezt szegeznek fel. Rostovtzeff, M. : Sarmatskija i indoskitskija drevnosti, Recueil-Kondakov, Prague, 1926, 239. sk. 1. Spiczyn, A. A. : Phalary jushnoi Rassij, Izvj. Imp. Arch. Komm. 29, 1909, 18—53. 1. Borovka, G. : Kratk. Otcoty exped. po isi. Severnoi Mongolij, Leningrad, 1925, 23. sk. 1. Függelék : I. tábla fönn. A technika továbbéléséről legutóbb : Fettich, N.: Der Schildbuckel von Herpály, Acta Archaeologiea, I. Kopenhága, 1930, 241. sk.l. 3 Arch. Ért. 1904, 152. 1.
