Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEG VILÁGI TÁSÁB AN. 251 állítunk fel s emellett a kettőnek bonyolult összefüggéseit keressük. AIX. és X. századi Kelet-Európában a gazdasági kérdések sokkal nagyobb mértékben léptek előtérbe, mint azt általában a magyar történeti irodalomból látjuk. Kelet-Európa mai képének kialakulása ezekre az időkre megy vissza. Nem hiába választotta a 840—940 közötti időt Marquart ismeretes művének1 tárgyáiü. Az egyoldalú filológus és nyelvész természetesen a gazdaságtörténet értékes forrásanyagára, a régészeti emlékekre nem gondolt ; részint ezért is a hatalmas mű inkább zseniális elmefuttatás benyomását kelti. Amikor a kor történetét nagy mértékben befolyásoló gazdasági tényezők mibenlétét és hatásait keressük, távolról sem akarunk a történelmi materializmus egyoldalú szempontjának kedvezni. Mindenképen tartózkodni kívánunk azonban az ugyancsak egyoldalú szellemtörténet hibáitól is. Ezt szükségesnek látjuk jóelőre hangsúlyozni, mert alább látni fogjuk, hogy a gazdasági vonatkozások a honfoglaló magyarság kialakulásánál döntő szerepet játszottak. Viszont ez egyáltalán nem jelenti, hogy a honfoglalóknak nem lett volna szellemi kultúrájuk az anyagi kultúra mellett. A sokszáz sírleletből mindkettőre értékes adatok maradtak ránk. Hogy itt most inkább az anyagi kultúrát vizsgáljuk és a régészeti forrásanyagból a magyarság és Kelet-Európa gazdasági életének lüktetését akarjuk visszaidézni, annak többféle oka van. Az archaeológia mai módszere bizonyos mértékben már lehetővé teszi a tárgyi emlékek értelmezését2 ; ettől függetlenül ennek a mozgalmas kornak uralkodó gazdasági szempontjai a szellemi kultúrára is bizonyos világosságot derítenek ; végül gazdaságtörténeti szempontból a honfoglaló magyarsággal még nem foglalkoztak. Az archaeológiai forrásanyag feldolgozásával nem az volt a célom, hogy mindenáron új eredményeket hozzak; ellenkezőleg, kezdetben arra gondoltam, hogy az archaeológiai eredményeknek igazolniok kell a filológiaiakat. Csak az egész magyarországi és a számomra hozzáférhető orosz-1 Marquart, J.: Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge, Leipzig 1903. 2 A modem archaeológia elsősorban a tárgyak technikai sajátságainak elemzésével ; leletegyüttesek, temetési rítusok összehasonlításával, leletstatisztikával, a tárgyak alaki és művészeti tulajdonságainak vizsgálatával és összehasonlításával dolgozik. Emellett a régi módszerek bevált eljárásait is alkalmazza. Idetartozik azonkívül az anthropológiai és egyéb kísérő anyagoknak feldolgozása is, ami nélkül a lelet képe hiányos volna,
