Századok – 1933
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Emlékbeszéd gróf Klebelsberg Kuno felett 241
EMLÉKBESZÉD GRÓF KLEBEL8BEIÍG KUNO FELETT. 243 legújabbkor kormányzattörténeti és intézmény történe ti forrásainak közzétételére és kommentálására hivatott nagy kiadványsorozat eszméje. A Fontes-vállalat -— szabad tán így neveznem : Klebelsberg szívbéli gyermeke — utóbb az eredetileg tervezettnél szélesebb kört ölelt fel, legújabbkori történetünknek egyetemes forrásgyűjteményévé bővült. A bécsi levéltárak korábban titkos szekcióiban rejtőző új történeti anyag feltárása új lehetőségeket nyitott meg s a kormányzat és intézmények történetének forrásai mellett a Fontesben helyet találtak a legújabbkori magyar élet nagy magvetőjének, gróf Széchenyi Istvánnak és más magyar államférfiaknak írásai is. Ennek az anyagnak kiaknázását előmozdítaneló, valósította meg Klebelsberg a külföldi kutatóintézetek elsejét, a bécsi Magyar Történeti Intézetet. A Bécsben és más külföldi centrumokban létesítendő magyar intézeteknek, valamint az Országos Levéltárral kapcsolatban tervezett Magyar Történeti Intézetnek gondolatát első elnöki beszédében vetette fel s ez az elgondolása szolgált alapul a bel- és külföldi kutatóintézetek tekintetében később kialakult szerves programmjának. Az Országos Levéltárról, Nemzeti Múzeumról és személyzetük tudományos munkásságáról ugyané beszédében elejtett szavaiból már kibontakoztak az Országos Magyar Gyüjteményegyetem kultuszminisztersége első napjaiban életrehívott szervezetének s a tudós munkát is kultiváló hivatalos irattárból és levéltárból tudományos intézetté fejlesztett új Országos Levéltárnak körvonalai. Ugyanekkor kicsendült szavaiból a későbbi ösztöndíj akció megszervezésére irányuló törekvésének hangja is. A Társulat elnökeként népesítette be ösztöndíjas kutatókkal a bécsi Történeti Intézetet s az ieleküldött ifjak kiválogatásánál később az egész vonalon érvényesített szelekciós szempontok szerint járt el. A Társulat elnöki székéből adott programmszerű megnyilatkozásaiban és ott vázolt terveit megvalósító elnöki intézkedéseiben világosan felismerhetők későbbi tudománypolitikai koncepciójának összes csírái. Miniszteri munkássága szerves folytatása volt elnöki működésének s kezdetben magán viselte történeti irányú 16*
