Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
^ A LEGÚJABB GAZDASÁGTÖRTÉNETI IRODALOM PROBLÉMÁI. 23 mint a gazdaság, szellem.1 Mint a szellem egységes megnyilvánulásai közt, nem lehet tehát szó szakadásról teória és történet közt. Természetes azonban, hogy a teória, amely az intézmények, a primär jelenségek, mibenlétét kutatja, előbbre való, mint az ezek változásaival foglalkozó történet. Spann szerint tehát a történet csak a teóriának alárendeltje lehet. Míg tehát Weber és az éppen a spanni gondolatok ellenhatásaképen saját gondolataival ismét fellépő Sombart — bár ez utóbbit Spann a maga hívének vallja2 — a történet való jelenségeit állítják a teória alapjául, Spann metafizikai elgondolása ezeket a konstrukció hátterébe szorítja. Spann megállapításai ellen a teoretikus nemzetgazdaságtan művelői és a gazdaságtörténészek egyaránt tiltakoztak. Meglepő azonban, hogy míg a teoretikusok élesen küzdenek ellene, („Der Kampf um Othmar Spann") a gazdaságtörténészek körében távolról sem találkozott ilyen erős ellenvéleménnyel. Ennek oka egyrészt abban rejlik, hogy a módszertan fegyvereivel sokkal jobban ellátott gazdaságteoretikusok nagyobb erővel tudják felvenni a harcot, mint a még mindig gyermekcipőben járó gazdaságtörténeti módszertan, másrészt azonban az újonnan felkerülő úgynevezett szellemtörténeti irányzat örömmel fogadta a spanni eszméket, amelyekben a maga igazolását vélte felfedezni. Nem látták meg, hogy ezek tulaj donképen tudományuk csődjét, a még alig kialakult gazdaságtörténeti kutatásnak bukását jelentenék. A spanni gondolatoknak a gazdaságtörténetben való érvényesülése ugyanis, mint arra Horst Jecht igen helyesen mutat rá, a történet megszűnését s a teóriában való felolvadását jelentené.3 Höchste geknüpften erkennen, haben wir sowohl die Materie, wie den Geist. (Die Krisis 60. 1.) — Die universalistische Theorie ist hier wie überall grundsätzlich wirklichkeitsnahe (?) ; sie muss grundsätzlich vom Ganzen ausgehen und muss daher die Konkretisierung des Ganzen beobachten. Die Konkretisierung ist aber unmöglich abstrakte, allgemeine, sondern notwendig ganz bestimmte und zwar geschichtliche Wirklichkeit. Auf diese Weise ist die universalistische Lehre sowohl Theorie, wie Geschichte, sie erreicht die Einheit von Theorie und Geschichte. Innerhalb dieser Einheit gebührt aber der Vorrang der Theorie, (aláhúzás tőlem) Tote und lebendige Wiss. 37. skk. 1. 1 Die Geschichte ist Geist. (Gründung und Entfaltung 307. 1.) 2 Haupttheorien, 183. 1. 3 H. Jecht : Wirtschaftsgeschichte und Wirtschaftstheorie. 1928. 21. 1. Umgekehrt wie bei Gottl ist die Geschichte schliesslich bei Spann in der Theorie aufgehoben.
