Századok – 1933

Szemle - Meszlényi Antal: Az esztergomi főegyházmegye a reformkor elején. Ism.: Tóth László 225

szemle. 225 a katonáskodáson kívül egyéb közszolgáltatással nem tartoztak, de 1686-ban a magyar király fennhatósága alá kerülnek, katonáskodásuk lassanként megszűnik s adó alá veszik őket. Lipót király utasítására főkapitányt választanak s a hét város magasabb közigazgatási egységgé tömörül. III. Károly és Mária Terézis uralkodása a hajdúság békés fejlődésének kora volt. A népesség számban és vagyoniakban gyarapodik s kialakul a hajdú arisztokrácia is. — Cs. könyve értékes nyeresége a magyar történeti irodalomnak és forrásmunkául szolgál annak, aki az Alföld XVI—XIX. századbeli történetével foglalkozik. Hibájául talán csak azt említhetjük, hogy a bihari hajdútelepekkel nem foglalkozik elég behatóan. Szeretnők hinni, hogy ez az első nagyobb munkája csak egy része a hajdúságot méltán megillető monográfiának, melynek megírására a szerző mindenképpen hivatott. Társadalomtörténeti kutató módszerét és eredményeit követendő példának ajánljuk. Győrífy István. Harsányi István: Rokokó ízlés a magyar irodalomban. Sárospatak, 1930. 8°, 56 1. Kissé rendszertelenül ós elnagyolva, de szerencsésen alkalmazott szellemtörténeti szempontokkal, jó stílusmegfigyelésekkel (sztereotip kifejezésmodor a szerelmi és természetábrázolásban, miniatűrvonzalom stb.) tekinti át H. a rokokó ízlés szerepét irodalmunkban. Az 1794—1805. (Uránia—Csokonai halála) évek közti korszakot tekinti a magyar rokokó uralmának, Kármán, Csokonai, Kováts József, Fazekas Mihály, Szentjóbi-Szabó működését. A legérdekesebb tanulság, hogy Csokonai rokokóhajlamával Debrecenben sem állott elszigetelten, a debreceni kör ugyanennek az ízlésiránynak hódolt. Újból igazolódik a tétel, hogy az úgynevezett magyaros iskola törekvéseiben éppenúgy az európai áramlatok követője volt, akár a többi, németesnek, franciásnak, külföldieskedőnek elkönyvelt. Dugonics, akinek német forrásait már a pozitív filológia rendre kimutatta, vagy a rokokó képzeletű Kováts József miért lenne magyarosabb például Kazinczynál ? Lelkesen korszerűek voltak ők is, csak tehetségben maradiak, külföldi hatást befogadók, csak éppen nem eléggé egyéniségek. Halász Gábor. Meszlényi Antal : Az esztergomi főegyházmegye a reformkor elején. Budapest, 1932. (Kl. a Katholikus Szemle 1932. évf.-ból.) 8°. 30 1. M. tanulmányában, Rudnay Sándornak 1825 május 16-án keltád limina-jelentése alapján (v. ö. Huszár Elemér : A visitatio liminum, Budapest, 1904, 128—461.) rajzolja meg az esztergomi főegyházmegye helyzetének képét. Szerintünk kissé optimisztikus ez a kép. Rudnaynak korántsem sikerült a jozefinizmus béklyóit annyira lerázni, amint azt M. hiszi. A püspökök által a pápához ötévenként tenni szokott jelentések kétségtelenül értékes források az egyházmegyék külső története, leginkább pedig a történeti statisztika szempontjából. De már céljuknál fogva is sokkal inkább az általánosságok terén mozognak, semhogy egyedül is kielégítő forrásul szolgálhatnának az egyházi viszonyok megítéléséhez. Előadásmódjuk, a szemszög, amelyből az egyházmegye viszonyait megítélik, a római stilus curialishoz van alkalmazva. Ezért csak óvatossággal használhatók, s adataik feltétlenül kiegészítendők, illetőleg ellenőrzendők más források adataival, közöttük a nunciusi jelentésekkel is, aminthogy Róma is elsősorban diplomáciai képviselői útján kapott megbízható híreket az egyes országok egyházi állapotáról. Â püspöki relációknak ilyen értékelését bizonyítja a győri egyházmegye legrégibb, 1629-ből való jelentésének a publikációja is Van vő Tihamértóí. (A győri püspökség 1629-ben, Pannonhalmi Szemle, 1931, 135—-9 Századok. 1933. IV—VI. 15