Századok – 1933

Szemle - Barts Gyula: Zalai Kápolnai András és Piskolti Fabricius Mátyás élete és feljegyzései. (1576–1601.) Ism.: Asztalos Miklós 223

SZEMLE. 223 szági könyvtárt nevez meg lelőhelyként s ha ilyen nincs, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában, a budapesti egyetemi vagy papnöveldéi könyvtárban, vagy, ha ott sincs, az esztergomi s győri egyházmegyei s a pannonhalmi apátsági könyvtárban levő példányt idézi. Hasonlóképen járt el a bibliográfiáknál. Az 1711 előtti nyomtatványoknál Szabó Károlyé, az 1711 utániaknál Petriké az elsőség ; ha a cím náluk nem fordul elő, Szinnyeire vagy Sommervogelre hivatkozik. A források jegyzékében nélkülözzük Irányi—Gárdonyi—Czakó munkáját a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Történetéről. A könyvet 323 illusztráció díszíti ; legnagyobb részük arckép, de akad köztük néhány kisebbített címlaphasonmás s két nagyszombati történelmi látkép is. Kár, hogy csak sommásan sorolja fel azokat a munkákat, melyekből a képeket átvette. Megérte volna, hogy az egyes képek mellett a címek mellett is használt rövidítésekhez hasonló utalásokkal megjelölje forrását. Számos kortárs arcképe valószínűleg Z. e munkájában fordul elő először. Természetesen nem minden kép hiteles. Pl. Szt. Ágoston vagy II. Lajos királyunk arcképe inkább a korra jellemző, amely így, ilyeneknek ábrázolta őket. De mert nem tudjuk pontosan, hogy az illusztrációk honnan véttettek, mely korban keletkeztek, nemcsak történeti forrásul nem szolgálhatnak, hanem — sajnos — a helyes történeti érzék kifejlődését sem mozdíthatják elő. Annál értékesebbek a nagyszombati kiadványok címlapjainak említett reprodukciói. A magunk részéről ilyeneket még nagyobb számban is szívesen láttunk volna, cserében a külföldi Portraten-Werk-ekből átvett képekért. A könyv végén levő Index Personarum Z. kezdőbetűkre redukált rövidítési módszerével ötletesen utal azokra a bibliográfiái kézikönyvekre, melyekben a névmutatóban szereplő egyénekre vonatkozó életrajzi adatok találhatók. A könyv kétségtelenül hasznos szolgálatokat fog tenni a helyi nyomdászattörténet s helyi bibliográfia kutatóinak. Azzal, hogy minden nyomtatvány után mindig csak egy példányt, vagy mindig csak egy bibliográfiái forrásmunkát említ, nem mentesíti ugyan őket további utánjárások alól, adatainak gazdagságával s áttekinthetőségével mégis hálára kötelezi őket. Általánosabb szempontból tekintve pedig megkönnyíti azon kutatók munkáját, akik a magyarországi jezsuita-irodalom gondolatkincsét és felfogását óhajtják vizsgálni ; amíg ezek eddig kénytelenek voltak pl. Petrik bibliográfiáját átnézni, most itt egyszerre készen kapják a legfontosabb magyarországi jezsuita központ termékeinek jegyzékét. Fitz József (Pécs). ISarts Gyula: Zalai Kápolnai András és Piskolti Fabricius Mátyás elete és feljegyzései (1576—1601). Sopron, 1929. 8°, 20 1. A gyulafehérvári Batthyány-Könyvtárban őriznek egy Wittenbergben 1573-ban nyomtatott Calendarium Historicumot, amelyet az 1578-ban Wittenbergben tanult Kápolnai vásárolt magának s mely neki, majd Fabriciusnak és még négy idegennek 224 bejegyzését tartalmazza. Kápolnairól és Fabriciusról eddig alig egy-két életrajzi adatunk volt. A szerző most felhasználva a bejegyzések személyes vonatkozásait, mindkét református lelkésznek megrajzolja életrajzi vázlatát s ezzel protestáns egyháztörténeti ismereteinket néhány adattal gazdagítja. Megemlékezik a későbbi bejegyzésekről és azok fontosabbjait (összesen 32-t) közli is. A becsületes igyekvésű dolgozatot számos sajtóhiba és hiány torzítja. Az általam látott példányokban a szerző ezeket sajátkezűleg kijavította. Ezek nélkül az aránytalanul nagy apparátussal dolgozó füzet több félreértésre adhatna alkalmat. Asztalos Miklós