Századok – 1933

Történeti irodalom - Alföldi András: Leletek a hún korszakból és ethnikai szétválasztásuk. Ism.: A. M. Tallgren 192

194 történeti irodalom. Untergang dor Römerherrschaft című munkájában és Attilának rövid, de ragyogóan megírt jellemzésében (Menschen die Geschichte machten I.. 229. 1.) tette. Ez alkalommal csak a régészeti anyagot szólaltatta meg. Érdeklődéssel várjuk az avarokról, a Keszthely-kultúráról megjelenő könyvét. Az eurázsiai megfelelő leletek gyakran szerepelnek a munkában. Ezidőszerint keveset lehet ezekhez hozzátenni, ha az oroszországi erdőöv vidékeitől eltekintünk. Ennek az északi anyagnak tárgyalására A. már nem vállalkozik. Az északi anyagra vonatkozólag mint előzetes csoportosítást, a következő táblázatot állíthatnám fel : I. Északkeletoroszországi anyag. 1. Pianobor-korszak (Kr. e. 200—Kr. u. 200). Gljadenovi áldozati hely. A Pianobor-kultúra. Azok a csoportok, melyek az Eurásia Septentrionalis Antiqua VIT. közöltettek. 2. Az inkrusztációs stílus kezdete. Keleti elemek (Kr. u. 200—300). Temetők : Aisa, Kazán, Vycsmari, Kacska. 3. A hun periódus (Kr. u. 320—450). A permi sámánisztikus lemezek virágkora. 4. Lomovatovka-korszak (450—750). A mordvinok terjeszkedése kelet felé. Armijevka. II. Északnyugatoroszországi anyag. 1. La-Tène-korszak a Felső-Dnyeper vidékén. Olbiai és germán befolyás (Kr. e. 200—Kr. u. 200). 2. A gót-alán korszak (Kr. u. 200—375). Kiev. Szmolenszk. Várhelyek leletei. A kosibejevói temető. Zománcozott tárgyak. 3. Az elkülönülés korszaka (400—700). Pasztyrszkoje. Az Oka kultúrák. Balti elemek. Avar befolyások. A keleti szlávok északfelé irányuló vándorlásának kezdete. Helyén való talán, ha a Szamokvaszov-féle novogrigorjevkai lelettárgyakról (Jekaterinoslavi kormányzóság), itt néhány fényképet közlök, mivel azok sem Minajeva, sem A. számára nem voltak hozzáférhetők. Az ábrázolt tárgyak a VII., VIII. és IX. sírból származnak. (Lásd a 195. oldalon levő képet.) Két olyan kérdést kellene az eurázsiai régészetnek megvilágítani, amelyek a hun kultúra meghatározása szempontjából nagy jelentőségűek volnának. Itt azonban először részben még anyagközlésre volna szükség. Elsősorban vonatkozik ez a keresi gót fejedelmi sírra, amely nagy kincseket tartalmaz (a 1V. századból), de amelyet még teljesen sohasem közöltek. Ezzel kapcsolatban kellene összeállítani a borostyánkőkorongokat és gyöngyöket, amelyek a keleti Baltikumból, a gótoktól származnak. Ha nem csalódom, a borostyánkő a Volga-vidéki korai hun leletekben is előfordul. Vájjon ez az anyag a görög-római városokon keresztül, vagy közvetlenül a gótoktól jött-e ide ? A borostyánkőkereskedelmet a gótok organizálták ? Másodszor meg kellene vizsgálni, hogy vájjon a hunok a Minuszinszk-vidéken is otthonosak voltak-e ? Hogyan lehet egyébként a helyi kollektív síroknak és a biztosan hun leleteknek