Századok – 1933
Értekezések - SCHWARTZ ELEMÉR: A patrocinium a helynévfejtés és a telepítéstörténet szolgálatában 185
190 schwartz elemér. szentje1 a küszéni bencések alapításai s ugyancsak a patrocinium-elméletből következik, hogy Szent Gotthard ecclesiáját is a németújvári bencések alapították, mert éppen apátságuk alapításának évtizedeibe esett Szent Gotthard hildesheimi bencés püspök szenttéavatása (1131), s ugyanebbe az időbe reliquiáinak a niederaltaichi monostorba szállítása, amelynek élén ő valamikor az apáti tisztet vitte.2 A mondottakból világos, hogy a Szent Gotthard, Szent Márton és Szent Rupert egyházait a küszéni bencések a Rába—Lapincsmenti telepesek számára alapították, de ismeretlen az, vájjon a ciszterciták megtelepedése előtt vagy az után keletkeztek e szenthelyek. Pedig ezt tudnunk kell, mert különben sohasem felelhetünk e kérdésre, vájjon az 1183-ban ,,ad S. fíotthardum" érkezett ciszterciták a Rába-—Lapincs-menti községek őstelepítői-e vagy mások végezték itt a telepítés munkáját. A kérdésre III. Béla uralkodásának főleg azon momentumai vetnek világosságot, amelyek őt Ausztriával hozták konfliktusba. így elsősorban az 1176-i portyázó hadjárata, amelyet Szobieszláv cseh herceggel (1174—1178) Ausztria ellen, lázadó László öccse kiadatása végett indított, továbbá a Szobieszlávval kötött barátsága, amely miatt V. Lipót osztrák herceg (1177—1194), sőt a császár haragját is magára vonta.3 Ez események mind oly nagyjelentőségűek voltak, hogy Ausztriával szemben óvatosságra intették, aminek aztán az volt a folyománya, hogy a nyugati határt megerősítette, hogy a küszéni bencéseknek a vándorbotot adta s hogy az apátság helyén várat épített. Minthogy mindez események a XII. század hetvenes éveinek második felére esnek, feltesszük, hogy ebbe az időbe esik a küszéni apátság megszűnése s így a bencés kultúrmissziónak a Rába-—Lapincs-mentén való befejezése is. Mindez persze nem ment zökkenés nélkül, mert a már-már kultúrához jutott Délnyugat-Magyarország nem mondott le könnyen excurrens páterjeiről s a már megszokott vasárnapi istentiszteletről. Mindezt jól látta s érezte a király is s ezért pótlásról akart gondoskodni. De hogyan? A bencéseket magára haragította, rájuk egyelőre nem gondolhatott. Másfelé kellett papok után néznie. Talált is ilyeneket, de Franciaországban, ahol családi összeköttetéseinél fogva könnyen tájékozódhatott. S szeme a cisztercitákra esett, hozzájuk ért el hívó szava s ők szívesen hajoltak erre, s eljöttek Magyarországra, helyesebben Délnyugat-Magyarországra, ahol a 1 Ez a birtoklevélben említett Giormoth-Gyarmat ! V. ö. Erdélvi 1, 333. 1. 2 Hogy ez a feltevésünk nem légből kapott, mutatja az a tény is, hogy még a XVIII. században is beszéltek és írtak a lexikonok, hogy Szentgotthárd bencés alapítás, amiért aztán Heimb a szentgotthárdi apátság történetében azt írja : „Abbatiam S. Gotthardt ah origine Ordini Cistereiensium jundatam esse, non Benedietinorum" Heimb Theophilus, Notitia historica de ortu et progressu Abbatiae .... ad Sanctum Gotthardum, Viennae, 1764, 33. 1. 3 Hóman—Szekfű : Magyar Történet. Budapest, é. n. 1, 414. 1.
