Századok – 1933

Értekezések - SCHWARTZ ELEMÉR: A patrocinium a helynévfejtés és a telepítéstörténet szolgálatában 185

188 schwartz elemér. Mindezek előrebocsátásával az okiratokban előforduló „in sancto Gottharde", jratrum sancti Gotthardi" 1198, „ecclesia S. Oothardi" 1218., 1257, „Sanctus Gothardus" 1217., 1451, „abbas de S. Gotthardo" 1338., 1353., 1354,, 1480, „coenobium S. Gotthardi de ord. Cisterciensium" 1221, „eccl. B. Gotthardi mart. de Szent Gothard" 1391 körül, „abbacia monasterii B. M aria e virginis de S. Gotthardo" 1441 stb. adatok arra mutatnak, hogy Szent­gotthárd község neve a templomi védőszentre megy vissza. Nehézség még akkor sincs, ha valaki arra hivatkoznék, hogy a szentgotthárdi apátsági templom a Boldogságos Szűz tiszteletére van szentelve, mert ellenvetésül rögtön arra utalhatunk, hogy ugyanebben a templomban, mint másodlagos, így tehát, mint régebbi patrónus Szent Gotthárd pp. is szerepel, amit az egyház­megyei schematismus azután hangsúlyozottan kifejezésre is juttat ily alakban : „Templom : Nagyboldogasszony és Szent Gotthárd püspök tiszteletére".1 Ebből a megállapításból azonban más is folyik és pedig először az, hogy a Szent Gotthárd tiszteletére épült egyházat 1 nem a ciszterciták alapították, mert ők rendi alkotmányuk értelmében csak a Boldogságos Szűz tiszteletére emelhettek szent­helyeket. Ennek következtében, ha ők itt az első telepesek lettek volna, akkor ragaszkodtak volna rendi tradícióikhoz s nem „ad S. Gotthardum", hanem „ad Beatam Mariam Virginem" építették volna apátsági templomukat s akkor ennek a helynek a neve nem is Szent Gotthárd, hanem Boldogasszony, Máriavölgy, i Máriafalva, Máriaháza vagy más efféle lett volna. A Szent Gotthárd helységnévből a patrocinium-elmélet­alapján azonban még az is következik, hogy az a hely, ahol a Szent Gotthárd temploma állt, nem volt lakott telep, hanem községi szervezetektől távolabb eső egyházi gócpont, mert különben 1 nem fejlődhetett s nem lehetett volna az egyház neve egyszersmind helységnévvé is. Ha mind e két következményt mégegvszer figyelemre mél­tatjuk, akkor meg kell állapítani azt is, hogy Szent Gotthárd egyháza már a cisztercitákat megelőzően virágzott a Rába és Lapines összefolyásánál, továbbá, hogy Szent Gotthárd egyháza — jóllehet a Rába és Lapincs-menti, szerteszét és gyéren lakó telepesek számára emelték — magányosan állott, ligyhogy a Laach, Nr. 47 (1890), Nr. 54 (1892). — Buchner, Fr. X. : Über Patro­zinienstatistiken im allgemeinen, die der Eichstädter im besonderen, Theologisch-praktische Monatsschrift 1911/12. 148. '11. — Dom, Joh. : Beiträge zur Patrozinienforschung. Archiv für Kulturgeschichte. 13, 9. II. ; 220. 11. (1917.) — Lucius-Anrich : Die Anfänge des Heiligen­kultes. Tübingen, 1904. — Nied, Edmund : Heiligenverehrung und Namengebung. Freiburg i. Br., 1924. — Zeitschrift für Ortsnamen­forschung, München, 1926-tól. 1 A szombathelyi püspöki megye papságának névtára. Szom­bathely, 1910. 75. 1. — A ciszterci-rendi névtár csak az első patro­ciniumot említi meg !

Next

/
Thumbnails
Contents