Századok – 1933

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta - 163

178 domanovszky sándor. amit forrásában Erchanger és Berchtold halála után talált, még sem akarta fölhasználatlanul hagyni. Ami Reginonál a 945. évnél van elmondva, elmondta tehát a második bosszuló hadjárata után egészen abban a formában, ahogy azt a kró­nikák is fenntartották. Regino Anonymus Ungarii (lucentibus inimicis re- Qui cum egressi essent a duce gis in quadragesima, Rheno tran- Zulta, rursum Bavariam, Ala­sito, pervadentes Galliam inau- manniam et Saxoniam atque Tu­dita mala in ecclesiis Dei jecerunt ringiam in gladio percusserunt et et per Italiam redierunt. exinde egressi in quadragesima transierunt Renum fluvium et reg­num Latariense in arcu et sagittis exterminaverunt. Universam quo­que Galliam attrociter affligen­tes, ecelesias Dei crudeliter miran­tes spoliaverunt. Inde perabrupta Senonensium per populos Alimi­nos ferro sibi viam et gladio ape­ruerUnt. L;gy^n szabad felhívnom az olvasó figyelmét különösen arra, hogy az Anonymus e helyen megismétli az egressi szót ; először a saját elbeszélését vezeti be vele, azután a forrásból veszi át. De megvan ugyanez a fordulat a fentebb közölt pár­huzamban is a 932-iki adatra támaszkodva s ezzel ismétlődik Gallia elpusztításának említése is. De van Anonymusnál másutt is hasonló zavar ; így mindjárt az első fejezetben Scythia leírásánál, ahol szőrmék­ben, aranyban, ezüstben és drágakövekben való bőségét szintén kétszer mondja el ugyanabban a fejezetben.1 ubi ultra modum habundanter Vestiti enim erant de pellibus inveniuntur zabolini ita, quod non zobolorum et aliarum ferarum. solum nobiles et ignobiles г'esti- Aurum et argentum et gemmas untur inde, verum eciam bubulci habebant sicut lapides, quia in et subbulci ас opiliones sua deco- fluminibus eiusdem terre invenie­rant vestimenta in terra ilia. Nam bantur. ibi habundat aurum et argentum et inveniuntur in fluminibus terre illius preciosi lapides et gemme. Ugyancsak a bevezető fejezetekben az ismétlések egész sora származik merő tudákosságból. Szinte kirí ezekből, hogy amikor valami fordulat forrásában megragadta a figyelmét, azt minden lehető alkalommal megismételte. Pl. a scythákról : c. 1. nullius nusquam imperatoris potestati subacti fuerunt u. a. fejezetben lejebb: Scithica enim gens a nullo imperatore fuit subiugata 1 Észrevette ezt már Kaindl is: Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen. Archiv f. österr. Geschichte. Bd. LXXXIX. 1. Hälfte, S. 385.

Next

/
Thumbnails
Contents