Századok – 1933
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: Történelmi értékelés és átértékelés 129
130 dékán y istván. társadalomstruktúra szemlélete. Ez már nem alkotmányjogi szempontokból nézi — és méri le — az eseményeket. Már megenyhül a merev jogászi kategóriák után még egy ^abszolút" uralom láttára is, ha az hasznos, termékeny erők mozgékony korát jelentette. Itt van előttünk a sokáig félreismert barokk-kor. Ha ez odáig emelkedett, hogy spontán megteremtette az uralkodó önzetlen hivatástudatát — „csak első szolgája vagyok az államnak" — ha kitermelte a „felvilágosodott antorítatív" —• népjóléti — állam eszméjét, ebben magasra ívelő fejlődést lát a mai történész, még akkor is, amidőn a liberalizmus kora ráragasztotta az „abszolút" szó bélyegét. Ugyancsak hatalmas átértékelés van folyamatban a középkorra vonatkozólag. A felélénkülő szellemtörténeti nézőpont (aspektus1 ) valósággal fordulatot jelent, nem kívülről, hanem belülről, a lélek teremtő mélységeiből kiindulólag foglalkozik a történeti eseményekkel. Alapvetője kétségtelenül Szent Ágoston történetfilozófiája s új időkben is teológusok (Dilthey, Troeltsch) a nagymesterei. A középkor társadalomszemlélete, „rendisége" sem az a „sötét" vonás, amit a francia forradalomnak, ma már tudjuk,2 elrajzolt történetszemlélete alapján bélyegzett rá a mult század a közép- és újkori történetre. A minden áron „alkotmányra" kilyukadni akaró liberális történetfelfogás nem ismerte velejében a társadalom szerkezetét. Szabadság-mithosza és ressentiment-nal telt egyenlőségszomjúsága mellett számos szerkezeti princípium — amelynek alapján ítélni tudunk a társadalom összetételét illetőleg — egyszerűen elsikkadt. Távolról sem mondjuk, hogy a liberális kor történetszemlélete puszta pártszempont gyanánt érthető és az egész vonalon torzító, tehát káros ; annyit azonban minden elfogulatlan vizsgáló megállapíthat, hogy egy szélesebben látó társadalomtörténelemnek akadálya volt a merev „jogállam"-fikció, melyet mindenki állandóan maga előtt látni vélt a történet értelme gyanánt. A XX. század még világháború nélkül is fordulópont a történetírásban, mert a történet megkapta a harmadik dimenzióját : egy jogászi teóriáktól mentesült, elfogulatlan társadalom szemléletet, amivel látása egyetemesebbé válhatott. Mindez külföldön évtizedek óta elő volt készítve, nálunk azonban hirtelen jött. És sokan azt gondolták, hogy minden történeti „átértékelés" 1 Külön szellemtörténet nincs, 1. tanulmányunkat : A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva. Századok, 1931. 337. 1 Fr. Funck—Brentano : L'ancien régime. 1926. A. Aulard : Taine. 1907.
