Századok – 1933

Szemle - Isbert O. A.: Egy-két helyesbítés 112

szemle. 113 éppen azt akarja bizonyítani, hogy a magyar életforma jellegzetes kifejezéseinek mai megítélésében nem mindig irányadó az esetleg feltalálható „ónémet minta". (A magyar megye történetéről nem is esett szó a könyvben). Éppen a házformánál óvatosságra kellett inteni s hogy a mai településkép „deutsch bedingt" volna, azt legfel­jebb az általános külső képre lehetett kimondani, az alapformák német eredetét azonban tagadni kellett. (153. 1.) 2. A következő kifogás hibás helynév-magyarázások ellen irá­nyod : M. szerint hibás képzeteim vannak „az egész középkori tele­püléstörténeti processzusról" s kimutatni törekszem, hogy a német település előtti középkori falvak nem magyar eredetűek (329. 1.). Az ide vonatkozó (a 240 lapos könyvben) öt petittel nyomott lap csupán rövid bevezetés akart lenni, nem-magyar olvasók számára, a földrajzi és nem a történelmi részben, azzal a hangsúlyozott megjegy­zéssel, hogy a helynévkutatás a szakemberekre tartozik s itt csak arról van szó „Den Aussenstehenden in den Charakter der ungari­schen Namen und die Art der Zusammensetzung etwas einzuführen sowie die notwendigsten Übersetzungen zu geben." (46. 1.) És jegy­zetben : „Bezüglich der Herkunft konnte also hier die Aufgabe nur sein, das schon Bekannte zusammenzutragen, nicht aber neue Deu­tungen zu geben, oder über die bisherigen ein Urteil zu fällen". Tudvalévő, hogy német kiadványokban a magyar helyneveket gyak­ran félreértik vagy rosszul nyomják. Idegen tövekből való példákat „Endungen und Stammformen" cím alatt, Moór Elemér nyomán csak „andeutungsweise" említettem. Minthogy a magyar tudomány vitáiba beleszólni nem szándékoztam, megjegyeztem : „Das ganze Namenskapitel ist also noch nicht abgeschlossen". (49. 1.) A fordítási lehetőségek összeállításánál a magyarázatra nem szoruló példák Vörösvár, Pusztavám, Fenyőfő stb. után egy-két név következik, melyeknek mai szótári jelentését, német olvasók számára megemlí­tettem — pl. : kalász = Ahre — „ohne dass die Bedeutimg darum zutreffen müsste" és később „man darf nicht alle diese zufällig gleichlautenden Vokabeln m die Ortsnamen hineinverflechten, aber es ist ein Weg, bisher viel gegangen, und so musste auf die vor­handenden Bedeutungen aufmerksam gemacht werden (tekintettel az addig megjelent magyar irodalomra, amely azóta elavulhatott). A fejezet lényegében, a német felfogástól eltérőleg, azt a benyomást akarta megerősíteni, hogy e régen tisztán magyar vidéken a német helynevek, ha egyáltalán előfordulnak, csak új keletűek lehetnek. 3. A „Dunántúl keleti és nyugati felének megkülönböztetése" éppen a török megszállásra való tekintettel történt. Azoknak a mód­szertani élőmunkáknak alapján, amelyek az Ungarische Jahrbücher­ben (X. 1930. 230—281 1.) megjelentek s a könyvben is megemlítést nyertek. Ami a régi képre vonatkozik, itt úgylátszik lényegesen külön­bözik tudományos alapfelfogásunk. Erről más helyen pontosabban is lesz'szó. (Most megjelenő „Probleme der Siedlungskunde in Ungarn" с. dolgozatom folytatásában.) Semmiesetre sem állt a könyvben az, hogy a Dunántúl nyugati települései tanyák voltak. A „Weiler" nem tanyát jelent — ezt minden település kutatónak tudnia kellene — hanem parasztgazdaságok csoportját („Gehöftgruppe") és kis faluk jelölésére is talán használható. Az idevonatkozó mondatok : „Freilich ist bei den Angaben von Csánki nicht klar, wieweit man unter der grossen Anzahl früherer Namen wirkliche Dorfsiedlungen verstehen darf. Auf ihren Charakter als Weilersiedlungen hat ja neuerdings auch Schünemann wieder hingewiesen. Immerhin bleibt die Zahl er-Századok. 1933. I—III. 8

Next

/
Thumbnails
Contents