Századok – 1933

Szemle - Hauser Henri: Les origines historiques des problemes économiques actuels. Ism.: Ungár László 108

szemle. 109 Korunk legégetőbb problémái közé a gazdaságiak tartoznak, s így érthető, hogy írásaira a nagyközönség széles rétegei is felfigyelnek. A háború alatt ,,La guerre européenne et le problème coloniale", ,,Lés méthodes allemandes d'expansion économique" nagy könyvsikert is jelentő művekben — az utóbbi egy esztendő alatt több mint öt kiadásban jelent meg — a véres küzdelem gazdasági hátteréről tájékoztatta a közönséget. A jelen munka közös címe annak a hat előadásnak, melyet H. 1928-ban tartott a genfi Institut universitaire des Hautes Études internationales-on. Az előadások különböző francia folyóiratokban már megjelentek, valamint a kötet függelékében közölt három tanulmány is. H. egy-egy rövid tanulmány keretében érinti a nyersanyag, ár, kereskedelmi és bankkapitálizmus, valamint a munkásság problémáját. Szellemes és gazdag adatösszehasonlítással rámutat azokra az összefüggésekre, melyek e kérdéseket napjainkig egybefűzik. Az első pillantásra talán merésznek tűnik fel az az állítás, amely korunk és a mult századok gazdasági jelenségeit lényegükben azonosnak vallja. Ami ennek felismerését elhomályosítja, az a különböző gazdasági tényező quantitásának a XX. században óriási felduzzadása. Erről г néhány példával győz meg bennünket, amikor Erzsébet angol királyné 300, 500, kivételesen 800 tonnás egységekből álló flottáját szembeállítja korunk 50.000 tonnás úszó acélóriásaival, vagy amikor az árúkészletekről szól. A XVI. században egész Európa türelmetlen várakozása kísérte a fűszerekkel terhelt portugál hajókat, jnelyeknek egész rakománya ma akármelyik marseillei vagy Le havrei raktárban megtalálható. A demográfiai viszonyok is világossá teszik e különbségeket, pl. az I. Ferenc korabeli nagyvárosok lakossága alig haladta túl a mai kisebb vidéki városok lélekszámát. — De nemcsak a dolgok hanem az emberek között sincs H. szerint lényeges különbség. Ha az előbb említetteket szem előtt tartjuk, akkor azt a londoni gabona nagykereskedőt —- aki Argentima egész szemestermését irányítja a nagy európai kikötők felé, s ha kell, ha t. i. a gabonatőzsde árfolyamai közben baisse-t mutatnak, szikratávirattal parancsolja vissza rakományait — ugyanazok a törekvések mozgatják, mint XVI. századbeli elődjét, Fugger Jakabot, aki könyvelőjének érdekes rajza szerint az egyetlen félhomályos szűk szobából álló irodahelységben fáradhatatlanul mondja tollba rendelkezéseit, s mögötte az iroda egyetlen dísze : egy hatalmas falitérkép, melyen Róma, Velence, Buda, Krakkó, Milánó, Innsbruck, Nürnberg, Antwerpen, Lisszabon nevei tűnnek fel, amelyek köré fűződik a világkereskedelem. — A londoni City és Wall-Street befolyása a politikára minden újságolvasó előtt ismeretes, de ez a befolyás sem korunk újdonsága. Az 1519-es császárválasztás küzdelmei a délnémet és lyoni bankárok erején fordult meg. I. Ferencnek a Rajna felé irányított arannyal terhelt öszvéreit szívesen fogadják a választók, de e sápadt fém csak növeli az utána való éhséget és a Fuggerek aranyai V. Károly javára döntik el a küzdelmet. A császár rossz adósnak bizonyult s az öreg Fugger Jakab gőggel figyelmezteti, hogy az ő akaratán múlott, hogy az Impérium nem a Valois-ké, hanem a Habsburgoké lett. A haute finance és a politika kapcsolata állandósult. A kialakuló nemzeti államok „aureae sacra fames"-ének nem kis része volt a XVI. század politikai zavarainak felidézésében. A nemzetközi politika nekifeszüléseit hirtelen követő stagnálást a pénzforrások bedugulása és hitelelapadása okozza, mely végül az 1559-i európai pénzügyi krízisben kulminált. A császár lemondásának gondolatát ez a folytonosan fenyegető és elkerülhetet-