Századok – 1932

Történeti irodalom - Osztern Róza: Zsidó újságírók és szépírók a magyarországi németnyelvű időszaki sajtóban 1854-ig. Ism.: Pukánszky Béla 69

.72 TÖRTÉNETI IRODALOM. Ennek a két lapnak a szellemi légköréből nőtt ki az 1844-ben pesti zsidók által alapított Magyarító Egylet, amely az asszimilációnak egyik leghatékonyabb eszköze lett. Ezek a zsidó-német literátorok lelkes magyarságuk és német írásaik között semmiféle ellentmondást nem láttak ; szerintük a bennük beteljesedő magyarországi németnyelvű irodalom lényegében és szellemében magyar s nyelvében eddig csak azért nem vált magyarrá, mert a hazai közoktatás nem helyezett kellő súlyt a magyar nyelv tanítására. Ebben a meggyőződésben élesen szembeszálltak mindennel, ami német, különösen a pesti német színházzal és a nyelvéhez ragaszkodó polgárság kulturális törekvéseivel. Viszont a németség is hamar felismerte azt a veszedelmet, amelyet számára a magyarságát hangosan hirdető zsidó-német sajtó jelentett és tőle telhetően igyekezett ellentámadásba átmenni. De a zsidóság vállalta a németek gyűlöletét : mellette állott a magyarság, legnagyobb költőivel, Vörösmartyval, Petőfivel és Jókaival, és mellette állott a magyar sajtó élén a Pesti Hírlap-pal, amely leghevesebben kelt a megtámadott zsidó írók védelmére. A zsidó-német irodalomnak és újságírásnak ebből az irányából nőttek ki azok a publicisták, akik a magyar-német szellemi közvetítés irányítását a kiegyezés után is kezükben tartották. Reprezentatív képviselőjük Falk Miksa. Mint publicista, kritikus és fordító már nemcsak németül ír, hanem — mint ennek az iránynak legtöbb fiatalabb képviselője — magyar lapokba is dolgozik s így még nagyobb aktivitással nyúl bele a magyar közvélemény irányításába. De újságírói munkássága más irányban is érdekes kettősséget mutat : Angyal Dávid páratlan lelkiismeretességgel készült levélkiadványából tudjuk,1 hogy Falk egyidejűleg írt Bach lapjába és álnév alatt magyar nacionalista lapokban. Falk hagyományt teremt a magyarsághoz csatlakozott zsidó-német publicisztikában s ennek a hagyománynak a letéteményesei a mai Magyarország vezető zsidónémet publicistái is. Az irány reprezentatív költője Dóczi Dux Lajos. Nála többször nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy műveit először magyar vagy német nyelven írta-e. De igazi sikereit már mint magyar költő aratta. A magyarsághoz csatlakozott zsidó-német írók közül a művelődési asszimiláció utolsó lépését ő tette meg először. 3. A zsidó-német irodalmiság harmadik iránya már az asszimilált zsidósággal szaturált kiegyezés utáni Magyarországon bontakozik ki. Ennek az irodalmiságnak a magyarsághoz semmi köze nincs már. Képviselőit valami homályos ,,Zivilisationsdrang" hajtja a külföldre s ott már nem mint magyarok szerepelnek, hiszen hazai származásuknak is alig marad nyoma, hanem mint németek vagy öntudatos zsidók. Budapestről indul útnak Herzl Tivadar, a cionizmus apostola és hűséges fegyverhordozója Nordau 1 Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elhobozott levelezése. Szerkesztette, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Angyal Dávid (Magyarország újabbkori történetének forrásai). Budapest, 1925.