Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35
62 KRING MIKLÓS. különbözik.1 A privilégiális tehát földesúri bíráskodást biztosított a kun kapitánynak jobbágyai felett. Azt, hogy e jobbágyok alatt valamiféle alacsonyabbrendű kunokat kell-e értenünk vagy sem, mivel az oklevél nem szól róla, nem tudjuk eldönteni. Azonban gondoljunk csak fentebbi példáinkra : sem a nemesi birtokokon, sem a kun, jász szállásokon nem láttunk a kunok s jászok és a magyar jobbágyok között jóformán semmi különbséget sem. Közel áll tehát a feltevés, hogy azon jobbágyok között, akikre a szálláskapitány földesúri bíráskodási hatalma kiterjedt, kunok (egyszerű, ruralis kunok) is voltak. Tiszta világításba helyezi ez elgondolást a halasszéki kunoknak 1456-i, később más vonatkozásban bővebben tárgyalandó kiváltságlevele. Oklevelünk többek közt megtiltja, hogy a szék területén bárki más, mint az ott pontosan körülírt széki bíróság ítélkezhessen a kunok felett, A kunok kapitányai azonban mindazoknak a paraszt kunoknak ügyeit és cselekedeteit („causas et quelibet facta eorum"), akik ,,sub nominibus ipsorum" élnek, „prius soli adiudicare valeant" s csak lia nincsenek ezzel az ítélettel megelégedve, terjesszék az ügyet a széki bíróság elé. A szálláskapitányok tehát maguk (soli!) ítélkeztek a ruralis kunok felett.2 Mindezeket a fentebb bemutatott exempcióval összevetve, afféle földesúri bíráskodás biztosításának találjuk a halasszéki intézkedést, A kun szálláskapitányok igazságszolgáltatási jogkörére, közvetve tehát társadalmi helyzetére igen jellemző az az adat, mely szerint II. Ulászló 1493-ban a szentkirályszállási kun kapitány-családnak pallosjogot adományoz.3 Minden jel arra mutat, hogy a kunok és jászok körében két társadalomelem van kialakulóban, birtokos nemesség (a szálláskapitányok) és inpossessionatus jobbágyság (a ruralisok). Szándékosan mondtam, hogy kialakulóban, mert 1 Olv. például a Csáky-oklevéltár I. köt. 257. 1. (1406-ból): „antiqua libertate nobilium regni nostri requirente quivis nobilis et homo possessionatus suos iobagiones et famulos impossessionatos more aliorum iobagionum ipsorum in eorum possessionibus residentes in eausis quibuslibet et eorum articulis demptis solummodo furtu, latroeinio et aliis publicis criminalibus liberam ipsimet iudicandi liabeant facultatem." Olv. még Hajnik I. : A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Budapest, 1899. 99. 1. Jegyzetben : „exceptis furtis, latrociniis et criminalibus . . ." Hasonlókép Teleki J. : Hunyadiak kora. X. köt, 42. 1. 2 Gyárfás I. i. m. III. k. 632. 1. 3 U. o. III. köt. 707. : „in territoriis possessionum suarum . . . patibula, rotas, pálos et aliorum tormentorum genera erigere."
