Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35
58 KRING MIKLÓS. sült1 — Sebes kun fiait hű szolgálataikért „a numero et cetu Comanorum eximendo in cetum, numerum et catervam verorum nobilium regni" emelte vásárolt birtokukkal, Kérrel együtt. A bőiek azonban jogaik ekként való csonkítását nem akarva tűrni, az adományt perrel támadták meg, amely sok huza-vona után Garai nádornak azzal a döntésével végződött, hogy bizonyos becsár lefizetése fejében a kunok tartoznak a bőiek birtokába visszabocsátani Kenderest. Ennek megtörténtével a bőiek egymás közt három részre osztották fel újra visszakapott birtokukat. ,,Census eciam seu collectas ex parte Comanorum, provenienles" — mondja az oklevél, — „communiter uti et percipi députassent." Ezek az adót fizető kunok nem lehettek Sebes kun utódai, hisz ezek nemesíttettek és a birtok visszaadása alkalmával is a nemesekkel egyenlő felekként szerepeltek. Valószíníileg a birtokos kunok ötven évi ott-tartózkodásuk folyamán Kenderesre szegényebb — mondhatjuk —, ruralis kunokat telepítettek, akik a birtok eladása után is ottmaradtak s •— kétségkívül korábbi — adóikat új uraiknak is fizették. Míg egyfelől azt láttuk tehát, hogy a szálláskapitányok mindinkább homo possessionatusokként jelennek meg, addig ez a XIV—XV. század fordulójából származó adat azt bizonyítja, hogy egyes kunok jobbágyféle állapotba süllyedtek s mint ilyenek adóztak a homo possessionatusokként szereplő szálláskapitányoknak. Vájjon az adózó kunok úgy viszonylottak-e a szálláskapitányokhoz, mint a jobbágyok nemes földesuraikhoz? Ε kérdés megoldásához talán közelebb visz egy másik kérdés vizsgálata : voltak-e a kun és jász szálláskapitányoknak jobbágyaik? Fentebb már láttuk azt az oklevelet, amelyben Erzsébet királyné 1367-ben felszólítja Karla unokája, János iurisdictiója és kapitánysága alatt levő kunokat és jobbágyokat, hogy ne távozzanak el Karla János szállásáról. János kapitánynak tehát kunjai mellett jobbágyai is voltak. 1350-ben Kondam fia, György kun kapitány jobbágyairól és birtoktalan famulusairól hallunk. 1407-ben Zsigmond megengedi Négyszállási Kompolth és László jászoknak, hogy szállásukon boszniai foglyaikat „ad instar aliorum iobagionum" telepíthessék le. 1448-ban 1 Talán azért, mert Bői Miklós a birtokot mint Kért adta el, a tiltakozások pedig a birtok másik neve alatt (Kenderes) történtek. Ezeket 1. a fentebb idézett terjedelmes transsumáló^oklevélben.
