Századok – 1932

Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35

KUN" ÉS JÁSZ TÁRSADALMUNK A KÖZÉPKORBAN. 47 jük, hogy a szállások első végleges megszállójukról neveztettek el. 1340-ben hallunk először kun szállásról ; az első végleges megszállók a pogányságtól a kereszténységre való átmeneti korban éltek. Ezen az alapon a kunoknak és jászoknak a Duna-Tisza vidékén való szilárdabb, kötöttebb megtelepedését, a „more Christianorum" élet megindulását körülbelül a XIV. század harmincas éveire tehetjük. Érdekes, hogy mintegy eddig az időpontig a ránkmaradt okleveles anyag — az 1279. évi okleveleket kivéve — nem is foglalkozik a kunok és jászok emez egységesen települt részével. Mielőtt a gazdasági életforma-változás társadalomalakító erejét vennénk vizsgálat alá, vessünk egy pillantást az ezt megelőző szociális viszonyokra, A kunok hazánkba jövetelükkor vérségi alapon tagozódtak nemzetségekre. 1279-ben hét nemzetségről történik említés ; Gyárfás hat nemzetség nevét tudta kimutatni a XIV. századból.1 Hogy ezek keretén belül állott-e fenn elkülönülés, rétegeződés a nemzetségi tagok közt, arra vonatkozólag meglehetősen egybehangzó adatokkal rendelkezünk. Mindenekelőtt a kun törvények emlegetnek principálisokat, dominusokat2

a nobilis kunokkal, illetőleg a kunok universitásával szemben. Rogerius pedig azt mondja, hogy a kunok sokan vannak : ,,et pauperes inter eos", s hogy ennek révén „habebant Hungari de eis quasi pro nihilo servientes".3 Ugyancsak ő beszél nemes és paraszt kunokról.4

Joinville, Szent Lajos francia király életírója pedig egy gazdag kun nemes („un riche chevalier") temetését írja le.5 Kétségkívül voltak tehát a kun nemzetségek tagjai között különbségek. Ε különbségek azonban nem lehettek mélyrehatóbbak más harcias nomadizáló törzsek körében az egyéni bátorság, hadiszerencse révén kifejlődött vagyoni különbségeknél.® Társadalmi rétegeződésről nem beszélhe-Az Alonynépe-stb. . . . féle helynevekkel v. ö. a ma is előforduló Ujnép s hasonló helvneveket. 1 I. m. III. k.'421. 1. 2 Afféle gylas és karchas lehetett Uzak és Tolon, ill. Alpar és Uzur. 3 Endlicher, S. : Mon. Arp. 261. 1. 4 U. ο. 258. 1. 6 Idézve gr. Kuun G. A kunok nyelvéről és nemzetiségéről, Akad. nyelvtud. ért. XII. k. 11. sz. 12. és köv. 1. 6 Hasonló különbségek állottak fenn a caesar-korabeli germánoknál. Éles elkülönülés ott sem tételezhető fel. Kötzschke, R. : Deutsche