Századok – 1932

Szemle - Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának oklevélgyüjteménye I. Ism.: Fekete Nagy Antal 474

SZEMLE. 475 széli űrállomásból kialakuló mezőváros fejlődésének egyes mozzanatairól. A község emelkedését elősegítették megértő földesurai, szabadságlevele, kedvező urbariuma és a XIX. század közepén a határ megvásárlása. Próbára tették azonban életerejét : elemi csapások, a tűzvész és pestis pusztításain kívül a tatárjárás viharai, Kőszeg ostroma, a felszabadító hadjárat és a szabadságharc. Határszéli fekvése miatt gyakran volt mozgalmas események színhelye, ami a dűlőnevekben, a lakosság rétegeződésében és a mai családnevekben is kifejezésre jut. Avar, bessenyő nyomok, német beköltözés, a magyarság megszállása, horvát település ós ismét német beköltözés a megújuló népmozgalom fontosabb állomásai. Kimutatja, hogy e sokszínű népmozgalom felolvadt a magyarság asszimiláló erejében, ezért anakronizmusnak tartja a Németlövő elnevezést. A község történetét a legújabb időkig végigkíséri ; részletesen elmondja a szabadságharc, kiegyezés, világháború és forradalmak helyi fejleményeit is. A „Művelődés" című különálló második részben Lövő egyház- és iskolatörténetéről, közgazdasági és néprajzi viszonyairól tájékoztat bő statisztikai adatok kíséretében. A harmadik részben ( 195—231 1.) újabbkori iratanyagot is közöl. Mint e rövid áttekintésből is kitűnik, sikerült Lövő történetét sokoldalú megvilágításba helyeznie. Kifogást a könyv egy-két kisebb hiányán kívül csupán a feldolgozás módszere ellen emelhetünk. A külön történeti és művelődési részre tagolás milleneumi sablonához való ragaszkodás főként az intézmények leírásánál okoz nehézségeket. A szerző kénytelen a magára erőltetett forma miatt az előadás fonalát gyakran megszakítani, ezért a tárgyalt intézmény további sorsát egészen más címek alatt, hol a történeti, hol a művelődési részben kell keresnünk. Emiatt azután nem kerülhetők el az ismétlések sem. Egyébként helyes szempontok vezetik. Világosan látja, hogy a provinciális történetben más korhatározó elemek is vannak, mint a nemzetiben. Helyesen állapítja meg, hogy a települési forma kialakításában politikai és gazdasági tényezők egyaránt közrehatottak, mint pl. az evangélikus vallás térfoglalása, az 1691-i szabadságlevél, a Délivasút és a földreform. A határkialakulás, a terméseredmények és a művelési formák ismertetésénél tanulságos lett volna az irtásföldek növekedését az erdőterület csökkenésével kapcsolatban bővebben is fejtegetni. Kár, hogy mindezek szemléltetésére a község levéltárában meglévő igen érdekesnek látszó 1799-ben készült Pelikán-féle térképet nem közölte, bár adatait különben feldolgozta. Emellett a kii] - és belterület vizsgálatánál más térképészeti kútfők is értékesíthetők egy ilyen munkában. így pl. a II. József-féle katonai felvétel Lövőre vonatkozó lapja és a hozzátartozó leírás alapján a községből szétágazó úthálózat és az erdők XVIII. sz.-i állapota is pontosan rekonstruálható. (Original-Aufnahmskarte von Ungarn. 1782—1785. Col. IV. Sectio 6. Eredetije a bécsi Hadilevéltárban. A felvételi lapok fénykéi>másolatban a szegedi Ferenc József Tud.-Egyetem Földrajzi Intézeténél és az Áll. Térképészeti Intézetnél is megvannak.) Nem nagy örömmé' olvassuk, hogy az elöljáróság a közeljövőben az utcák új elnevezésére készül. Ε mindenáron való utca-keresztelés helyett — ami nem szórványos jelenség városainkban — helyesebbnek látnók a régi utcanevek megtartását. Az Ószeg, Főszeg, Kocsmakép, Fecskendőhá,z, Lövőház, Mátyáslyuk, Zsellérút, Kisutca, Malom-út, Csordahajtó-út elnevezések egy-egy mozzanatát őrzik Lövő topográfiái kialakulásának. Sikerült részei közé tartoznak a könyvnek : az egyház- és iskola-