Századok – 1932

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 393

AN JO U-KIRÁLYAINK REFORMJAI. 401 könyv, melynek alapját II. Frigyes híres Constituciója képezi, az igazság kiderítésére minden eszközt felhasznál, de különösen nevezetes helyet foglal el benne a tanúkihallgatással összekötött nyomozás, az inquisitio. Már II. Frigyes hangsúlyozta ennek fontosságát, az Anjouk korában pedig annyira kifejlődött, mint sehol másutt. Romualdo Trifone a nehéz viszonyokkal, a felfordult állapotokkal magyarázza ezt a jelenséget.1

Volt generális, specialis, ordinarie és ex officio inquisitio. A generalis inquisitiót rendesen évenkint a justiciarius vidéki kiszállásakor tartották s célja az volt, hogy „compertis pravorum egressibus punirentur scelera et servato iustitie cultu, maleficia de medio tollerentur". A specialis „contra specialem personam vei de crimine speciah" királyi rendeletre vagy a törvényben meghatározott esetekben megindított nyomozás. Az ordinarie vádra vagy feladásra indult meg. Az eljárás úgy a polgári, mint a büntető perben citatióval indult meg s ez négyszer volt ismételhető. Az inkvizíciót nálunk III. Endre 1298-i törvényei említik először. Ezekről azonban már Skerlecz Miklós és Bartal György (Comm. t. II. §. 38.) kimutatják, hogy nem származnak mind III. Endrétől, hanem a 45. cikkelytől Károly Róbert korában keletkeztek. Belső érvek meggyőznek bennünket ez állítás igazságáról. A 45. articulus elrendeli, hogy fontos ügyekben (rablás, gyilkosság, hatalmaskodás stb.) a négy szolgabíró és a megye 8 nemese inquiráljon.2 Az inkvizíció tudvalevőleg az Anjou-korban nagy szerepet játszott s nálunk is több faja volt : simplex, communis és az inquisitio per modum proclamatae congregationis, ami megfelelt az inquisitio generalis-nak.3 Ezzel szorítják ki az Árpád-korban divatos istenítéleteket. Éppen így ismeretes az a küzdelem is, melyet Róbert Károly folytatott a hatalmaskodás és önbíráskodás kiirtására. A nápolyi törvénykönyv az istenítéleteket teljesen ki akarja irtani és anyagi bizonyítást, főleg okleveles bizonyítást sürget. Mégis kénytelen megtartani — különösen előzetes bizonyítás gyanánt — az esküt és bizonyos esetekben a párbajt. Az esküre vonatkozólag megállapítja, hogy a comes esküje 100, a báróé 50, a milesé 25 uncia arany értékű, míg a polgár esküje 1 font aranyig terjed. A tanuk szava-1 La legislazione Angioma. LIII. 1. A következőkben erre a munkára támaszkodom. 2 Kovachich M. G. : Supplementum ad vestigia Comitiorum apud Hungaros. Budae, 1798. I. k„ 144. 1. 3 L. bővebben Hajnik i. m. 283. és köv. 11. Századok. 1932. IX-X. 26