Századok – 1932
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369
A HŰBÉRISÉG SZEREPE SZENT ISTVÁN KI RÁL YS-ÍG ÁB AN. 391 Következtetésekkel azonban itt is arra az eredményre jutunk, hogy a hűbériség a magyarság számára az egész koraközépkoron át ismeretlen maradt. Az 1231. évi Arany Bulla egyik pontjából kell kiindulnunk. A 15. cikk felsorolja mindazokat, akik az országon kívül hadjáratban résztvenni tartoztak. A comesek, a zsoldosok (stipendiarii), a várjobbágyok mellett azok is szerepelnek, akik tisztségből kifolyólag tartoznak megjelenni, továbbá „quibus amplas concessimus possessiones".1 Joggal gondolhatja a törvénycikk olvasója, hogy a királyság nagyobb adományosai a donáció fejében kötelesek miles-csapataikkal a külhadj áratokban résztvenni, hogy tehát adomány birtokaikat hűbér-servitium terhelte. Ez a feltevés azonban semmivé foszlik, ha felütjük Kálmán törvénykönyvét és elolvassuk belőle a 40. cikket. A törvény a comesek páncélosait említi fel. Eszerint a comes földesúri falvainak szabadjai után egy páncélost tartozik kiállítani, feltéve, ha szabadjaitól száz pensât és lovakat gyűjthet össze. Ha ennyi adó nem folyik be libereitől, hanem csak 50 pensa, a miiest páncél nélkül tartsa el. Ennél is kevesebb jövedelem esetén a pénzt saját hasznára fordíthatja. A törvény a katonakiállítást nem az adománybirtok jövedelméhez méri, mint ahogy várnók, hanem a comes ,,propriis in villis" lakó libereinek adóerejéhez. A comes katonakiállítási kötelezettsége tehát személyét terheli. A páncélosok tartásának kötelessége abból ered, hogy a királyság funkcionáriusa. A király által adományozott birtokokat nem köti különleges servitium, szabad tulajdonjogon bírja azokat, akárcsak többi szerzett és örökölt javait. Beneficium helyett egész vagyona arra szolgál, hogy a közfunkcióknak eleget tehessen.2 Az 1231. törvény szerint a comeseken kívül a nagyobb adományosok haderejére is igényt tartott a királyság. Ezt a servitiumot azonban nem hűbérszolgálat értelmében kell felfognunk. Ha a comes saját és nem pusztán adománybirtokai után állítja ki a páncélosokat, akkor valószínű, 1 „Nobis facientibus exercitum extra regnum nobiles nobiscum ire non teneantur, nisi comités, et stipendiarii, et jobbagiones castri et qui ex officio debito tenentur, et quibus amplas concessimus possessiones." (Enchiridion, 136. 1.) 2 A tisztséget viselők a XIII. században is serviens-hadat tartoztak kiállítani. Lásd 1273: Smiciklas: Codex, VI. 39. 1. „idem comes Ruh, licet tunc nullo esset honoris culmine sublimatus, ad nostrum venit exercitum ducens secum manu potentes milites et in belli examine virtuosos".
