Századok – 1932
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369
A HŰBÉRISÉG SZEREPE SZENT ISTVÁN KI RÁL YS-ÍG ÁB AN. 385 hetett szabadon vagyonával. Szent István idejében még azt tehette-vehette javaival, amit akart. Az adománybirtokkal is szabadon járhatott el, más szóval nem következett be, mint Nyugaton a hűbér visszaháramlása. Itt arra az eredményre jutunk, hogy a XII. században kialakuló consensusjog nem állt összeköttetésben nyugati hübérfelfogással. Ha az adoniányosfiatfan maradt, birtokát csak a király engedélyével idegeníthette el. Különben az adomány visszaszállt a király kezére. A királyi engedély azonban általában a fiatlan nemes összes javaira szól. Az engedélyt rendszerint a nemesek mindenükre, egész vagyonukra kérik.1 Az engedély általános természetéből az következik, hogy az adománybirtok visszaháramlása nem hűbéri, hanem regále-jogon történt. A szabad rendelkezés visszaszorítását a gyermektelen nemes rendelkezési jogának megvonása szemlélteti a legjobban. De hogy a szentistváni szabad rendelkezéshez milyen szívósan ragaszkodott a joggyakorlat, azt két törvényünk, az Arany Bulla 4. cikkének és az 1291. törvény 32. pontjának határozatai mutatják. Mindkettőben újra biztosítják a ,,sine filio" elköltöző nemes rendelkezési szabadságát. A szövegből a szentistváni törvények hangja csendül ki ! A negyedik cikk szerint a rokonok öröklése csak akkor áll be, ha a nemes végrendelkezés nélkül halt meg. És csupán ha az elköltözöttnek nemzetsége sincsen, örökölhet a király.2 1 1116—1131 : II. István oki. 7. 19. 1. — 1131—1141 : Pannonhalmi rendt. I. 595 1. — 1146 : u. o. 597. 1. „quod ad me pertinet hereditario iure". — 1146 : u. o. 598—599. 1. a birtokok között vett és adományba kapott jószágok szerepelnek. — 1152 : u. o. 601. 1. — 1153. u. o. 602. 1. rendelkezik hereditaria és donata birtokok fölött is. — 1158 kör. : Knauz: Monumenta, I. 116.1. „permittente, de meis possessionibus, de iure patrimonij habitis". — 1172: Pann. rendt. I. 605. 1. — 1173—1185 : u. o. 605. 1. — 1199 : Hazai okm. I. 1.1.-·-1255 : Fejér: Codex, IV. 3. 241. 1. örökös birtokra a rokonok beleegyezésével precaria formájában. — 1253 : Smiciklas: Codex, IV. 546. 1. ősi és vett birtokra. — 1257 : Wenzel: Codex, XI. 435. 1. — 1260 : Smiciklas: Codex, V. 176. 1. - 1261 : Fejér: Codex, IV. 3. 44. 1. — 1264 : Smiciklas: Codex, V. 318. 1. — stb. Sine herede decedentium esetén a királytól ki kellett, kérni az engedélyt, különben az adományozást megsemmisíthették. Pl. 1235 : Fejér: Codex, IV. 1. 24. — Ha a rendelkezés királyi consensus alapján történt, akkor a rokonok ellenmondását nem vették figyelembe. Pl. 1212 : Hazai okm. VI. 8. 1. — 1282: Knauz: Monumenta, II. 151. 1.- 1283 : Wenzel: Codex, XII. 390. 1. — A királyi grácia a rokonság jogigényét az ősi birtokokra mindenkor felfüggeszthette. Ezen az alapon fejlődött ki a királynak az a joga, hogy „omnis disposit ionis confirmatio ad regie maiestatis pertineat officium" (1226: Pann. rendt. I. 682.1.). 2 „Si quis seruieiis sine filio decesserit, quartam partem possessionis filia optineat, de residuo, sicut ipse uoluerit, disponat. Et si Századok. 1932. IX—X. 25
