Századok – 1932
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369
A HŰBÉRISÉG SZEREPE SZENT ISTVÁN KI RÁL YS-ÍG ÁB AN. 379 A megkülönböztetés hiánya az örök jogban is fennáll. Az egyenes leszármazók, akiket a szöveg „filii" névvel jelez, a királyi adományt éppúgy öröklik, mint az ősi vagy pénzen szerzett javakat.1 Térjünk vissza a német jogra. Német jogterületen egymásmelleit kétféle jogrendszert pillantottunk meg. A beneficiális jogrendszer nem ismeri a teljes tulajdon fogalmát : a haszonélvezet a jogrendszer alfája és ómegája. Ennek következtében a beneficiarius csak a tulajdonos engedélyével rendelkezhet a beneficium fölött. A birtokjogot tehát a feltételek és kötelezettségek egész sora terheli. Ezzel szemben áll az ,,in proprium'' birtoktípus. Az ,,in proprium" birtokfajtával a teljes tulajdonjog jár, amely a gyakorlatban a szabad rendelkezésben jut kifejezésre. Lehetett adományokat nyerni „in proprium", tehát teljes tulajdonjoggal, de találkozunk ,,in beneficium" kapott donációkkal is számtalan esetben. A Szent István törvénykönyvében leszögezett szabad rendelkezési jog az ,.in proprium" birtokfajtával tart fenn rokonságot. Miután pedig birtoklás szempontjából a törvénykönyv nem tesz különbséget adomány és ősi vagy szerzett ,,in proprium" jószág között, a Szent István törvényeiből ismert donációk minden valószínűség szerint nem beneficiális, hanem „in "proprium" joggal történtek. Ha a szentistváni donációk haszonélvezetre kiadott, különféle servitiummai járó beneficiumok lettek volna, a szöveg nem mondaná azt, hogy az adományos birtokos egyéb javainak módjára rendelkezhet velük, tehát szabadon az igazi tulajdonos jogával. Azt sem állíthatná, hogy az adományok az örökhagyó többi birtokával szállnak tovább egyenes ágon.2 De mert a donációkat István tulajdonjoggal osztogatta hívei között s nem beneficiumként, éppen ezért külön adományozási jogrendszer nálunk nem alakult ki. Míg Németországban a „Benefizialwesen" erőteljes érvényesülésével kétféle birtoktípus, s ezzel két különböző birtok jogrendszer 1 Hasonló nézetet vall Hajnik Imre : Magyar alkotmány és jog című 1872-ben megjelent munkájában. Pl. „általa adományozott jószágokra vonatkozólag birtokosaiknak István éppoly tulajdonjogot adott, mint az ösfoglalású birtokra nézve" (u. o. 303.1.), továbbá „tekintet nélkül azok szerzési módjára" (323. 1.). 2 A halálesetig szóló királyi adomány egészen kivételes joggyakorlatunkban. Ilyen pl. 1264 : Zalai okm. I. 44. Dénes bán számára s László király „titulo feudali" adománya Roraw-i Detrik részére kifejezetten „secundum ius theotonicum" (1278: Fejér: Codex, VII. 2. 68. 1.).
